Igehely: Jn 18:12-18; Kulcsige: Jn 18:17 „Az ajtót őrző szolgálólány így szólt Péterhez: Nem ennek az embernek a tanítványai közül való vagy te is? De ő így felelt: Nem vagyok.”
Ó, jaj: hány és hány Péter van ezen a világon! Akik nagy lendülettel nekiszaladnak a maguk által vállalt feladatnak – hogy azután hamarosan megfutamodjanak a nehézségek, a próbák, a Gonosz „szolgálóleányainak” szájától. Olyan könnyű elítélni a ma Pétereit. Mégsem teszem. Hiszen holnap, vagy holnapután én is azzá lehetek…
Sokan vallanak kudarcot hozzá hasonlóan. Olyanok, akik őszintén akarnák követni az Urat, de nincs erejük. Olyanok, akik csak saját erejükből igyekeznek megfelelni az elvárásoknak, mert még nem ismerik a Lélek erejét. Olyanok is, akik bár újjászülettek, még nem járnak a Lélek szerint. Szembesülnünk kell korlátainkkal: „Bár a jót akarom, csak a rosszat tudom cselekedni.”
A főpapi palota udvarán egy teljesen megzavarodott Pétert találunk. Aki nemrég a megdicsőülés hegyén látta a Mestert mennyei ragyogásban, most pedig ugyanőt, teljes megaláztatásban és kiszolgáltatottságban.
Mi már tudjuk: „Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz.” Ne szomorítsd meg Őt állhatatlanságoddal!
Füstös Gyula
Az Úr Jézus és Júdás
Igehely: Mt 26:47-50; 27:1-5; Kulcsige: Mt 26:50 „Jézus ezt mondta neki: Barátom, ezért jöttél! Akkor odamentek, megragadták Jézust, és elfogták.”
Júdás apostol neve fogalommá vált. Az árulással azonos fogalommá. Ezért felfoghatatlan számunkra, hogy miként értelmezhetjük Jézus szavait: „Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket.” A kiválasztás valóságát árnyalja az efézusi levél bevezetése: „Mert Őbenne választott minket magának már a világ teremtése előtt.” Júdás látszólag ugyanazt kapta és képviselte, mint a többi tanítvány. Kapott három évnyi társaságot tanítványtársaival, kapott útbaigazítást és oktatást a Mestertől, kiküldetési megbízást és hozzá hatalmat, megbízatást a pénz-kezelésre. Csak Jézus látott át a júdási lelkületen, mégis úgy szerette, mint a többit. Esélyt adott a helyreálláshoz finom utalásaival és utasításaival.
A minket érintő kérdés igazából nem is az, hogy miként kerülhetett ilyen közegbe Júdás? Hanem az a kérdés: mi hogyan juthattunk Jézus szeretetének védő szárnyai alá? „Miért szeret engem úgy?” - kérdezi egyik énekünk szövege. Erre pedig nehéz választ adni. Talán annál is nehezebb, mint hogy: miért szerette Júdást?
Füstös Gyula
Új hozzászólás