Igehely: ApCsel 8:1-4; Kulcsige: ApCsel 8:4 „Akik pedig szétszóródtak, elmentek, és hirdették az igét.”
Emlékszel még, hogy a biológiaórák miről szóltak? Az élőlények felépítéséről, működéséről, szaporodásáról. Ha körülnézel a természetben, akkor az életet látod, amint növekszik, szaporodik, terjeszkedik. Az életnek ez a természete. Ha nem ezek lennének az élőlények jellemzői, akkor élettelen dolgokról beszélnénk.
A keresztény ember kétszeresen is élőlény: látható formájában és láthatatlan lényében. A keresztyén Egyház egy élő szervezet. A lelki élet is rendelkezik az élet jellemzőivel: növekszik, szaporodik, terjeszkedik, életben akar maradni.
A városi környezetből kiszorítjuk a másféle élőlényeket. Azonban látjuk azt, hogy nem könnyű feladat távol tartani az életet (gyomtalanítás, rovartalanítás, rágcsálóirtás, medve távoltartás…). Az élet vissza akarja hódítani a tőle elrabolt életteret. Ezt tapasztalta a Szentlélek kitöltetését követően életre kelt és rohamosan szaporodó Egyház is. Hirdette az Élet Igéjét és a lelkileg halott emberek megkívánták, és sokan életre keltek. Ez nem tetszett azoknak, akiknek hivatalosan is életpártiaknak kellett volna lenniük, és rögtön reagáltak erre kiirtási módszerekkel. Isten az ember engedetlensége miatt engedte, hogy a halál uralmat vegyen minden nép fölött, de az idők teljességében elkészítette a megváltást, és ezzel útnak indította az ige hirdetése által az örök élet országának terjeszkedését.
Az első gyülekezetet nem félemlítette és nem állította meg az üldözések sorozata. Az Egyház is megtalálta a terjeszkedés lehetőségeit a Szentlélek vezetésével és erejével. Ha Jeruzsálemből menni kell, akkor megyünk vidékre, majd Samáriába. De jobban belegondolva, ez nem is az Egyház ötlete, hanem az Egyház Urának a terve. Ő mondta tanítványainak, hogy Jeruzsálemből kiindulva, Samárián át, a föld végső határain élő népekhez is el kell vinni az igét.
Az új embered él, növekszik, terjeszkedik? A gyülekezeted a növekedésre, sokszorozódásra, terjeszkedésre van hangolva? Ha a válaszod igen, adj hálát, és élj teljes életet! Ha a válaszod nem, akkor keresd meg az okokat, számold fel, és kezdj el élni a Lélek vezetése alatt! Hirdesd az Igét!
Györfi Elek Tóbiás
Imádkozzunk az igehirdetés eredményességéért! - ApCsel 6:7
Ő a gyülekezet Ura – Jel 1:1-20 (Jel 1:8)
Az őrállói szolgálat
Igehely: Ez 3:15-21; Kulcsige: Ez 3:17 „Emberfia! Őrállóvá tettelek téged Izráel házában. Ha igét hallasz tőlem, figyelmeztesd őket az én nevemben!”
Ha elolvasva ezt a részt, felhatalmazást éreznél a másik ember feletti ítélkezésre, lelombozlak, mert itt nem erről van szó. Minden egyes kemény mondatból erőteljesen sugárzik Istennek a népe iránti szeretete. Nem a másik szemében való szálkakeresésről, de nem is az igazak önigazolásáról van itt szó a bűnösök rovására.
Isten azokhoz szól, akiket népe szolgálatába állított őrállói feladattal. Ez Istennek a népe iránti féltő szeretetéről árulkodik. Az őrálló feladata, hogy figyelmeztesse a népet a közeledő veszélyre. A lelki őrálló érzékszerveivel Istenre figyel, mert tőle jön a vezetés. „Ha igét hallasz tőlem, figyelmeztesd őket az én nevemben!” Kedves őrálló testvéreim, nem kaptunk teljhatalmat Isten népe felett. Isten az Úr, és teljes engedelmességet vár el tőlünk. Nem a mi látásunk számít, hanem az Övé. Az Ő parancsához kell igazodnunk, és akkor tudjuk népünket megfelelő módon szolgálni.
Isten figyelmeztetésének oka és célja a mentés, gyógyítás, helyreállítás, életadás. Valljuk meg, hogy a mi látásunkból fakadó figyelmeztetés oka és célja sokszor az önigazolás, lejáratás, szégyenkeltés, elmarasztalás, kirekesztés…
Miután Kain megölte testvérét, és Isten rákérdez, ezt válaszolja: „Talán őrzője vagyok én a testvéremnek?” (1Móz 4:9). „Én, az Úr vagyok az őrizője… Éjjel-nappal őrzöm, hogy senki ne bánthassa.” – mondta Isten népével kapcsolatban (Ézs 27:3). Ha Isten féltő szeretetből őrzi azt, ami az övé, nekünk sem szabad más indulatot táplálnunk testvéreink iránt. Valljuk meg, ha van bennünk még kaini lelkület! Tegyük le, és teljünk meg Szentlélekkel, mert Isten az utolsó időre kitöltötte Lelkét minden emberre, és adta a prófétai szolgálatot a fiaknak és a lányoknak. Őrállói szolgálatot adott!
A felelőtlen őrálló az életét kockáztatta, ha hibájáért ártatlanok haltak meg. Krisztus a hibázó őrállókért is meghalt a kereszten! Ez a szeretet és kegyelem győzzön meg bennünket arról, hogy vegyük komolyan kapott felelősségünket! Figyeljünk Istenre! Adjuk tovább igéjét népünk és az elveszettek üdvösségéért!
„Törekedjetek a szeretetre, buzgón kérjétek…, hogy prófétáljatok!” (1Kor 14:1)
Györfi Elek Tóbiás
