Igehely: Zsid 7:1-10; Kulcsige: Zsid 7:3 „Sem apja, sem anyja, sem nemzetsége, sem napjainak kezdete, sem életének vége nincs, mivel pedig hasonló az Isten Fiához, pap marad mindörökké.”
Melkisédek hasonlít Isten fiához. Papi tisztséget gyakorol, mint Krisztus. Elébe megy a harcból visszatérő Ábrahámnak, mint Krisztus a küszködő embernek. Mindkettő kenyeret és bort nyújt a fáradt éhezőnek. Mindkettő áldást osztogat. Mindkettő ajándékot kap, olyan népet, amelyet küzdelem árán szereztek, népet, amely valamikor a békét gyűlölő királyok rabszolgája volt, gyakran szív szerint is ellenszegülő. Mindkettő békét teremt, országukban békesség honol: Melkisédek a békesség királya, Krisztus a békesség fejedelme. Benned honol a Krisztusi békesség?
Egyetlen ilyen királyt sem emberi választás vagy parancs nyomán állítanak szolgálatba! Hisz az emberek nem is akarnak, nem is kívánnak maguknak ilyen királyt. Melkisédek nem emberi parancsot vagy testi törvényt követve lett igazságos, békeszerető és nagy. Benne az igazság és a békesség szeretetének a törvénye munkálkodott, mint éltető erő. Nemcsak, hogy ilyen akart lenni, hanem ilyen volt még a kezdetek előtt, és vég nélkül. Ezért volt méltó megáldani, és ajándékot venni Ábrahámtól. Krisztus is szerette az igazságot, és gyűlölte a gonoszságot, ezért kente fel Őt az Isten mindenki fölé.
Benned milyen élet ereje munkálkodik? Te is szereted az igazságot?
Tóth Miklós
Maradjatok benne, és gyümölcsöt teremtek!
Igehely: Jn 15:1–11; Kulcsige: Jn 15:4 „Maradjatok énbennem, és én tibennetek. Ahogyan a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok énbennem.”
Ha a megmaradáshoz Krisztusra kell tekinteni, a gyümölcsterméshez benne kell maradni. Életünk alárendelt élet, hivatásunk megmaradni Krisztus szeretetében, és megtartani parancsolatait. Mint vesszőnek a tőkén, nekünk is csak Krisztushoz ragaszkodva van életünk. Nélküle semmit sem tudunk cselekedni. Még Pál apostol is fájdalmasan kiált fel, amikor látja a tagjaiban dúló ellenszegülést, amely a jó cselekvésében akadályozza meg: „Kicsoda szabadít meg engem e halálnak testéből?”
Talán azt kérdezi valaki, hogyan maradhatunk meg Krisztusban, hiszen nem látjuk Őt? Pál apostol azt mondja, hogy az Atya munkája, ha valaki a Krisztusban van, bele oltva, mint szőlőtőbe. Péter apostol pedig kiegészíti azzal, hogy a Lélek szentel meg az engedelmességre, meghintve a választottakat Krisztus vérével. Szívünk így tisztult meg a gonosz lelkiismerettől, testünket pedig megmossuk tiszta vízzel. Tiszták vagyunk az ige által. Amíg a Krisztusról szóló igében maradunk, tiszták vagyunk, az Atya gondoskodó metszését élvezzük, és bő gyümölcsöt termünk.
Tóth Miklós
