2021. május 12., szerda

DÉLELŐTT | 
Be ne zárd a mennyek országát!

Igehely: Mt 23:1-13; Kulcsige: Mt 23:13 „Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert bezárjátok a mennyek országát az emberek előtt: ti magatok nem mentek be, és azokat sem engeditek be, akik be akarnak menni.”

Jézus szól az Őt körülvevő néphez. Szavai kemények, inkább dorgálnak, mint tanítanak. Az írástudók, a farizeusok és az elöljárók a zsinagógákban, a nyilvános helyeken, az ünnepi ebédeken nagyon szerették a főhelyeket, nagyon szerették, hogy megkülönböztetett tisztelettel kezeljék őket.

Sajnos a mai keresztyénségben is jelen vannak ezek a kísértések: büszkeség, magamutogatási vágy, hatásvadászat, a külön tisztelet igénylése. Igen gyakoriak ezek a kísértések olyan embereknél, akik magas pozíciókat töltenek be a gyülekezetekben. Isten embere őszinte és alázatos, nem törekszik a megkülönböztetésre. Nem a kitüntető címek által különbözik a gyülekezet többi tagjától, hanem a felelősségtudat, ami benne van, az hozza felszínre a különbséget.

Kedves olvasóm, Jézus nagyon kemény szavakkal illeti a nép és a zsinagóga vezetőit: „Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert bezárjátok a mennyek országát az emberek előtt!” (Mt 23:13) De ez a krisztusi üzenet nekünk is szól, hogy mindennapi életünkkel mutassunk példát, és a menny felé vezető útra tereljük embertársaink figyelmét, mert ez elhívásunk lényege (Mt 23:11-12).

Mucsi János

DÉLUTÁN | 

Hálával áldozzál Istennek!

Igehely: Zsolt 50:7–15, 23 ; Kulcsige: Zsolt 50:23 „Aki hálaadással áldozik, az dicsőít engem, és aki ilyen úton jár, annak mutatom meg Isten szabadítását.”

Izráel népe megfogadhatja, hogy áldozatot mutat be Istennek, ha nehéz helyzetben van. De Istennek nem az áldozati hús a fontos, hanem a hálaadás, amely az áldozatból ered, amely az áldozat tulajdonképpeni értelme: „Hívj segítségül engem a nyomorúság idején! Én megszabadítlak, és te dicsőítesz engem” (50:15).

Drága testvérem, egy modern, szupertechnologizált világban élünk. Olyan világban, ahol az erősek, a tőkével rendelkezők lábbal tiporják az igazságot, és diktálni igyekeznek a rendet a világ országainak gazdaságában. Ma a szeretet csak reklámfogás. A siker a mérvadó, az anyagi siker a döntő!

Hálával tartozunk Istennek, de a hálaáldozatunk értelmetlenné válik, csak egy hagyománynak a megszokott ismételgetése lesz, ha nem tesszük nyilvánvalóvá az Úr iránti hálánkat. „Aki hálaadással áldozik, az dicsőít engem, és aki ilyen úton jár, annak mutatom meg Isten szabadítását” (50:23). A zsoltáros felhívja figyelmünket, hogy a hálaadás az az áldozat, amellyel Istent tiszteljük, ezzel dicsőíti Őt megváltott népe. Ezt várja tőlünk is mennyei Atyánk.

Mucsi János

 Napi áhítat

Igehely: Mk 1:9–11 (vízkereszt ünnepe) „Történt pedig azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelte őt János a Jordánban.  És amikor jött ki a vízből, látta, hogy megnyílik a menny, és leszáll rá a Lélek, mint egy galamb; a mennyből pedig hang hallatszott: «Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.»”

A Biblia világosan tanítja, hogy akik Jézus tanítványai és követői akarnak lenni, azok először megtérnek, majd alá is kell, hogy merítkezzenek (Mt 28:19). A keresztyén gyülekezetekben nem az a kérdés, hogy be kell-e merítkezni, hanem az a vitatott, hogy mikor és milyen formában kell ezt tenni. Bibliai példák sora bizonyítja, hogy amikor valaki megtért, azután alá is merítkezett. Az Úr Jézus, a Megváltónk is példát mutatott ebben. Számára a bemerítkezés szimbolikus cselekmény, ami a halálba való bemerítkezését ábrázolta ki, ami a Golgotán történt, valamint a feltámadását a halálból.