Igehely: 1Móz 22:1-19; Kulcsige: 1Móz 22:12 „Az angyal így szólt: Ne nyújtsd ki kezedet a fiúra, és ne bántsd őt, mert most már tudom, hogy istenfélő vagy, és nem tagadtad meg tőlem a fiadat, a te egyetlenedet.”
Az életben az ember sokszor próba közepette találja magát. Ez alól az édesapák sem képeznek kivételt. Olyan váratlan körülmények kerülnek az életünkbe, amikor nem mindegy, hogyan cselekszünk, vagy milyen döntést hozunk az adott helyzetben. Sokszor próbára van téve az édesapa is. Az Úr jobb, hűségesebb, szentebb életű édesapákat akar látni a hívők körében. A Sátán meg azt tervezi, hogy ezt meghiúsítsa: ha csak lehet, elfordítsa a hívő édesapa szívét, hogy ne az Úr felelmében neveljük gyermekeinket, vezessük családjainkat. A mai kor szelleme is ezt sugallja.
Ábrahámot úgy mutatja be nekünk itt az ige, mint az Istennek engedelmes édesapát. Nem is lehet másképpen helyesen járni az Úr útján, betölteni e nemes szerepet, hogy édesapa legyen valaki, ha nem az Úr útján jár, ha nem az Úrnak engedelmeskedve él. Milyen igaz ebben az esetben is Salamon bölcs mondása: „Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodj!” (Péld 3:5) És ez csak úgy valósítható meg, ha engedelmeskedünk Istennek, mint ahogy Ábrahám példájából világosan láthatjuk ma is.
Ábrahámtól azt is megtanulhatjuk, hogy milyen fontos egy édesapa életében a helyes fontossági sorrend. Mi történt volna, ha Ábrahám azt kezdi mondani: „de hát ilyet nem kérhet tőlem az Úr, na ezt már nem vagyok hajlandó megtenni!” Bennünk nem merültek fel néha ilyen gondolatok? Hogy milyen gondolatok futottak át elméjén, nem tudjuk, de azt igen, hogy amikor megértette a pontos tennivalót, akkor kész volt engedelmeskedni, mert életében a nagyon várt gyermeknél is fontosabb volt az, amit Isten elvárt tőle. Tudta, mi képez elsőbbséget életében. Ott volt a hit, ami meghatározta addigi életét, és így az Úr akarata fontosabb volt, mint a nagyon értékesnek becsült egyetlen gyermeke.
Édesapaként volt-e az életedben, amikor jobban kívántad a magad útját járni, mint az Úr útját? Volt olyan, hogy az Istentől kapott ajándékot fontosabbnak, értékesebbnek tekintetted, mint magát az Ajándékozót?
Rajna Ottó
Imaáhítat: Könyörögjünk, hogy minél több édesapa legyen keresztyénné! – Mt 4:17
Bibliaóra: A tanítványok jutalma – 2Tim 4:1-22 (2Tim 4:7-8)
Istennek tetsző élet
Igehely: 1Thessz 4:1–12; Kulcsige: 1Thessz 4:1 „Egyébként pedig, testvéreim, kérünk titeket, és intünk az Úr Jézus nevében, hogy amint tőlünk tanultátok, hogyan kell Istennek tetsző módon élnetek – s amint éltek is –, ebben jussatok még előbbre.”
Pál apostol azt kívánta, arra bátorította a thesszalonikai hívőket, hogy az Istennek tetsző életmódban jussanak előbbre, abban fejlődjenek, növekedjenek. Mi vajon mennyire vagyunk többek lelki téren, ahogy telik az idő? Ha visszatekintek, a lelki életem vajon fejlődést mutat, vagy pedig visszaesést?
Az egyik terület, amire a mai ige figyelmeztet, az erkölcsi élet tisztasága. Ez érvényes azokra is, akik még házasság előtt vannak, de azokra is, akik már házasok. Annyi kárt tud okozni az ember önmagának, szeretteinek, a gyülekezetnek, ha ezen a területen nem áll résen! Nincs kivétel: fiatal vagy idős, férfi vagy nő – a Sátán mindenkit el akar buktatni, ezért legyünk figyelmesek: „Mert nem tisztátalanságra hívott el minket, hanem megszentelődésre.” (7.v.)
Tisztességes életre is int az apostol által az Úr ma bennünket: vigyázzunk, hogy ne okozzunk másoknak kárt, ne csapjunk be senkit. Mert emberek előtt el lehet ferdíteni az igazságot. Azt gondolja az ember, hogy úgysem tudja meg senki, de az Úr látja és megbünteti azt, majd learatjuk cselekedeteink következményeit.
A szeretet a mozgatórugója a tisztességes életmódnak, az egymás iránti tiszteletadásnak is. Jézus Krisztus azt is mondta, hogy: „arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást” (Jn 13:35). Mivel az Úr szeretete bennünk van, ez késztet bennünket, hogy másokhoz szeretettel viszonyuljunk, hogy megbocsátóak, elnézőek legyünk, hogy elfogadjuk és értékeljük azt az embert, aki más, mint mi vagyunk.
A becsületes életet Pál apostol úgy jellemzi, hogy csendben éljünk, mindenki a maga dolgával törődjön, dolgozzon meg mindenki a mindennapi kenyeréért, és a kívülállók iránt is tisztességesen viselkedjünk. A mai világban nem az a menő, aki csendes. Az a vonzó, ha mindenkiről mindent tudok, ha sikerül jól forgatnom magam, és könnyen pénzt szerzek, még ha nem is tisztességes úton.
Uram, légy segítségemre, hogy mindig tisztességes ember maradjak, hogy másoknak segítségére lehessek, hogy a szereteted mindig bennem lakozzon!
Rajna Ottó
