2021. július 1., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Száműzetés az Ige miatt

Igehely: Jel 1:9-16; Kulcsige: Jel 1:9 „Én, János, testvéretek és társatok Jézussal a szenvedésben, a királyságban és az állhatatosságban, a Patmosz nevű szigeten voltam az Isten igéjéért és Jézus bizonyságtételéért.”

Nemcsak az apostolok, hanem mindenki, aki Krisztust akarja követni, meg kell fizesse a keresztyénség árát. Az első században nagy árat kellett fizessen az, aki hívő akart lenni. Minden egyes korszaknak megvolt és megvan a saját kihívása. János apostolt Jézus bizonyságtételéért száműzték Patmosz szigetére.

Még ha mi Európában nem is tapasztaljuk annyira (habár már egyre erősebb) a keresztyén üldözést, a XXI. században is sok ország van, ahol tűzzel-vassal irtják a szenteket. Ezen a mai reggelen tedd fel a kérdést: Nekem miről kell lemondanom Jézus bizonyságtételéért? Lehet, hogy nem kell elhagynod az országodat és soha nem leszel száműzve egy szigetre, de lehet, hogy le kell mondanod a hírnevedről, különböző társaságokról, az anyagi javaidról, stb. Amiről biztos, hogy le kell mondjunk, az nem más, mint a saját énünk. Az időnket, energiánkat, pénzünket mind a Krisztus oltárára kell tegyük. Hadd legyen János száműzetése bátorítás számunkra, hogy akármilyen is legyen a körülmény, soha ne mondjunk le Isten igéjéről és a Jézusról szóló bizonyságtételről!

Pap Lénárd Ottó

DÉLUTÁN | 

Változást munkáló reménység

Igehely: 1Jn 3:1–3; Kulcsige: 1Jn 3:3 „Ezért aki így reménykedik benne, megtisztítja magát, mint ahogyan ő is tiszta.”

A keresztyén ember lelke már megtapasztalta a megváltást, de a test megváltása még hátravan. Akkor fogjuk megtapasztalni teljes mértékben a megváltás erejét, amikor nemcsak a lelkünk, hanem a testünk is át fogja ezt élni. János apostol azt mondja, hogy a mi testünk hasonló lesz a Megváltó testéhez és színről színre fogjuk Őt látni. Milyen áldott nap lesz az, amikor ezt valamennyien tapasztalni fogjuk! A testünk már nem fogja érezni a fájdalmat, nem lesz semmi gyengeség benne és soha nem fog elromlani, tönkremenni, hanem egy örökkévalóságon át fog élni dicsőségben.

Az apostol továbbviszi gondolatát és ezzel a reménnyel együtt elénk állít egy feladatot is, méghozzá a saját életünk tisztogatását. Akiben megvan ez a reménység, annak nem mindegy, hogyan éli mindennapi életét. Aki várja a test megváltását, aki sóvárog a dicsőség után, az folyamatosan tisztítja az ő lelkét. Kedves olvasó, a te lelked mennyire tiszta? Van-e olyan dolog az életedben, ami akadályozza a lelki tisztulást? Ha igen, jöjj Jézushoz, hogy tisztítson meg minden bűntől és szennytől!

Pap Lénárd

 Napi áhítat

Igehely: Zsolt 39:1–14; Kulcsige: Zsolt 39:5 „Add tudtomra, Uram, életem végét, meddig tart napjaim sora, hadd tudjam meg, milyen mulandó vagyok!”

Nagy kegyelem, hogy az ember megszólíthatja Teremtőjét az élet bármelyik szakaszában. Feltehetjük neki azokat a kérdéseket is, amiket senkinek nem mondunk el, de ott vannak bennünk. A zsoltáríró megkérdi: „meddig tart napjaim sora?” Látva a földi élet rövidségét, sok nyomorúságát és mulandóságát, ezt vallja: „egyedül benned reménykedem.” Kiben reménykedünk mi? Azokban, akik körülvesznek minket? Talán a vihar elmúlásában? Az Úr Jézus mondta: „Ezeket azért mondom nektek, hogy békességetek legyen énbennem. A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot” (Jn 16:33).