2021. január 1., péntek

DÉLELŐTT | 
Hit által küzdünk

Igehely: 1Tim 6:11-16; Kulcsige: 1Tim 6:12 „Harcold meg a hit nemes harcát, ragadd meg az örök életet, amelyre elhívattál, amelyről vallást tettél szép hitvallással sok tanú előtt.”

Az ókori és a modern ember szemében is szép az a harc, amit nemes ügyért, nemes módon harcolnak meg. A mi harcunk bizonyságtétel arról, hogy mit tartunk értéknek, miért érdemes élni-halni. A legszebb ilyen vallástétel a Krisztusé volt. Az Atyának tetszett a Krisztus harca, gyönyörködött annak minden mozzanatában, de leginkább a harcosban magában.

Csak a hit tud megtartani minket a küzdőtéren. A mi harcunk látványos része is a keresztséggel kezdődik, hűséges kereszthordozással folytatódik, és a test halálával végződik. De mindeközben győztes hadvezérünket nézzük, és az ő kezében látjuk hitharcunk jutalmát is.

Mikor mégis azon kapjuk magunkat, hogy bele elegyedtünk e világ dolgaiba, belénk hasít a felismerés, hogy ezzel magunkat károsítjuk, és Őt bántjuk. Minden hűtlenségünk bemocskolja a szép harcunkat és annak a szép nevét, aki harcosává fogadott.

Bármilyen gyenge vagy ügyefogyott is lennék, még mindig lehetek hűséges mindhalálig.

Hadd legyen ez a nap az év minden napjával együtt olyan, amikor megerősítem a hűségeskümet azáltal, hogy csak egyedül az Ő tetszésére teszek és mondok mindent!

Dohi Zoltán

DÉLUTÁN | 

Hit által győzünk

Igehely: 1Jn 5:1–5; Kulcsige: 1Jn 5:4 „Mert aki Istentől született, az legyőzi a világot, és az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.”

Nem mindegy, hogy mit hiszünk. Sok hitető még több híve hisz alaptalanul, vagy hamis alapon. A mi hitünk alfája és ómegája, alapja és betetőzése a mi Urunk Jézus Krisztus személye és munkája. Aki erre épít, meg fog maradni. Aki valóban hiszi, hogy Krisztus Urunk maga az Isten fia, az féli és szereti Őt, szereti övéit és keresi jótetszését. Isten Szentlelke, aki újjászül, adja az igazi hitet, aminek látható megnyilvánulása az engedelmes élet. A világ nem ismeri Őt, nem hisz és nem engedelmeskedik neki. E világ bennem és benned is ki akarja oltani a krisztusi élet lángjait.

Miként győzedelmeskedhetünk tehát? Ha újból és újból visszatérünk az alapokhoz, ahol minden egyenes és világos. Ami nem igazodik a Krisztusban kapott kijelentéshez, még ha működik is, ha eredményei vannak is az életemben, csak kár és szemét. Attól minél hamarabb szabadulnom kell.

Miért van annyi kudarc a lelki életemben? Azért, mert gyakran önmagunkra vagy más emberekre építünk.

Egyetlen dolog van, amin e világ nem talál fogást, rést, és ez a Krisztus személye. Hadd legyen Ő az én győzelmi zászlóm!

Dohi Zoltán

 Napi áhítat

Igehely: Mk 1:9–11 (vízkereszt ünnepe) „Történt pedig azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelte őt János a Jordánban.  És amikor jött ki a vízből, látta, hogy megnyílik a menny, és leszáll rá a Lélek, mint egy galamb; a mennyből pedig hang hallatszott: «Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.»”

A Biblia világosan tanítja, hogy akik Jézus tanítványai és követői akarnak lenni, azok először megtérnek, majd alá is kell, hogy merítkezzenek (Mt 28:19). A keresztyén gyülekezetekben nem az a kérdés, hogy be kell-e merítkezni, hanem az a vitatott, hogy mikor és milyen formában kell ezt tenni. Bibliai példák sora bizonyítja, hogy amikor valaki megtért, azután alá is merítkezett. Az Úr Jézus, a Megváltónk is példát mutatott ebben. Számára a bemerítkezés szimbolikus cselekmény, ami a halálba való bemerítkezését ábrázolta ki, ami a Golgotán történt, valamint a feltámadását a halálból.