2021. február 12., péntek

DÉLELŐTT | 
Megérintve őt meggyógyultak

Igehely: Mk 6:53-56; Kulcsige: Mk 6:56 „Ahova csak bement, falvakba, városokba vagy tanyákra, letették a tereken a betegeket, és kérték őt, hogy azok legalább a ruhája szegélyét érinthessék; és akik csak megérintették, meggyógyultak.”

Előbb vagy utóbb megérkezünk, egy-egy kitűzött helyre, a célba. Ahogyan a hajó is a túlsó partra ért, felismerték Őt és jöttek az emberek. Jöttek, akiknek már volt tapasztalatuk Jézussal, vagy akik eddig csak hallottak róla. Lehettek ott olyanok is, akik ellenezték ennek a „csoda-prófétának” a „lázító” jelenlétét. Csak bajt csinál, őt minél távolabb kellene tartani. De ott volt az a sok beteg, akik tudták, hogy csak Ő tud rajtuk segíteni. Felragyogott szemükben a remény és keresték, igyekeztek egészen közzel kerülni hozzá. Meg akarták érinteni őt. Megfigyelhetjük a fenti evangéliumi szövegben: „letették a betegeket és kérték őt”. Az emberek ennyit tehettek. Mi sem tehetünk többet. Önerőből nem tudjuk megvalósítani azt, amihez Isten gyógyító ereje szükséges. Dr. Csókay András professzor kijelentette: „Az orvos csak kezel, az Isten gyógyít”. A testében és lelkében megbetegedett embernek szüksége van Isten érintésére. Azt tapasztaljuk: „akik csak megérintették, meg is gyógyultak.” Az Úr jelen van most is, imádkozásod helyén. Hozzad imádban szeretteidet! Arra vágysz, hogy megérintett szívvel, meggyógyultan menjél tovább? Ők, akkor ott meggyógyultak.

Bódis László

DÉLUTÁN | 

Gyönyörködik majd benned az Úr

Igehely: Ézs 62:1–4,12; Kulcsige: Ézs 62:3 „Ékes korona leszel az ÚR kezében, királyi fejdísz Istened tenyerén.”

„Nem leszel elhagyott!” Ez csodálatos üzenet mára és holnapra is. Ma nagy probléma az elhagyatottság. Magányos lehet az ember, még akkor is, ha társaságban van vagy társkapcsolatban él. Gyakran halljuk társadalmunkban azt a helyzetet, amit Dr. Gyökössy Endre a társas magány képében kifejezéssel érzékeltet. Mennyei Atyánk törődik a bűn miatt elmagányosodott emberrel. Ha szomorú napod volt ma, ha elkeseredve ülsz szobádban, olvasd tovább az Igét! A köd oszlani fog, a fény pedig erősödni. Az Úr közzel van hozzád! „Nagyon közel van hozzád az Ige, a szádban és a szívedben van!” (5Móz 30:14) Jahve gyönyörködik népében, ha törvénye és igazsága szerint él. De mi is az Úrban gyönyörködünk. Őt tartjuk gyönyörűségünknek holmi hiábavaló földi örömök helyett. „Köztetek vagyok, ím, mit se féljetek!” – bátorít az ének. (EK. 320) Lehet az életed hegyen épített város, melyet betölt mennyei Urunk dicsősége és bátorító szeretete. Nem kell elszigetelt magányban élned! Az Úr megváltottjának hívnak téged! Nem lesz egyedül szívem többé, Glóri, halleluja!

Bódis László

 Napi áhítat

Igehely: Mk 1:9–11 (vízkereszt ünnepe) „Történt pedig azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelte őt János a Jordánban.  És amikor jött ki a vízből, látta, hogy megnyílik a menny, és leszáll rá a Lélek, mint egy galamb; a mennyből pedig hang hallatszott: «Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.»”

A Biblia világosan tanítja, hogy akik Jézus tanítványai és követői akarnak lenni, azok először megtérnek, majd alá is kell, hogy merítkezzenek (Mt 28:19). A keresztyén gyülekezetekben nem az a kérdés, hogy be kell-e merítkezni, hanem az a vitatott, hogy mikor és milyen formában kell ezt tenni. Bibliai példák sora bizonyítja, hogy amikor valaki megtért, azután alá is merítkezett. Az Úr Jézus, a Megváltónk is példát mutatott ebben. Számára a bemerítkezés szimbolikus cselekmény, ami a halálba való bemerítkezését ábrázolta ki, ami a Golgotán történt, valamint a feltámadását a halálból.