2021. augusztus 16., hétfő

DÉLELŐTT | 
Indokolatlan istenkísértés

Igehely: Zsid 3:7-9; Kulcsige: Zsid 3:9 „Ahol megkísértettek engem őseitek, próbára tettek, bár látták tetteimet negyven éven át.”

Izráel fiai megkísértették az Urat, amikor azért lázadtak, mert a pusztában nem volt víz. Azzal, hogy „Közöttünk van-e az Úr, vagy sem?” kételkedtek az Ő jelenlétében és gondviselésében. A Sátán megkísértette Jézust, amikor azt tanácsolta neki, hogy ugorjon le a templom párkányáról. Ha megteszi, ez istenkísértés lett volna, csupán csak egy mutatvány, ami nem egyezik az Atya akaratával.

Istent kísérteni azt jelenti: kipróbálom, milyen messze mehet el az ember, mielőtt az Úr büntetését magára vonja. Az ember megpróbálja kihasználni Őt, szükségtelen veszélynek teszi ki magát, várva a szabadítást. Kísértjük Istent, ha panaszkodunk és zúgolódunk, mert olyankor jelenlétét, hatalmát és jóságát kérdőjelezzük meg. Mindig kísértjük az Urat, amikor kivonjuk magunkat akarata alól, és a magunk akarata szerint cselekszünk.

Ha halljuk az Ő hangját, és értjük az akaratát életünkre nézve, ne keményítsük meg a szívünket, hanem engedelmeskedjünk neki! Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet, Ő hatalmas és veled van!

Fűrészes-Szálasi Rudolf

DÉLUTÁN | 

Ábrahám, a hívők atyja

Igehely: 1Móz 12:1–9; Kulcsige: 1Móz 12:3 „Megáldom a téged áldókat, s megátkozom a téged gyalázókat. Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége.”

Ábrahámot mindhárom nagy monoteista világvallás: a judaizmus, a kereszténység és az iszlám is atyjának tekinti. Nekünk, keresztyéneknek ez a kapcsolat lelki jellegű. Isten elhívta Ábrahámot, hogy hagyja el otthonát, és ezt mondta neki: „Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége” (1Móz 12:3). Ábrahám a hívők atyja. Életével és Istennel való kapcsolata által bemutatja a keresztyén élet néhány alapvető elemét:

Engedelmes volt: „Hit által engedelmeskedett Ábrahám, amikor elhívta Isten, hogy induljon el arra a helyre, amelyet örökségül fog kapni. És elindult, nem tudva, hova megy” (Zsid 11:8). Reménysége mindig Isten igéjéből fakadt: „Hit által kapott erőt arra is, hogy a meddő Sárával nemzetséget alapítson, noha már idős volt, minthogy hűnek tartotta azt, aki az ígéretet tette” (Zsid 11:11). Bízott Isten megváltási tervében: hitének legnagyobb próbája volt, amikor Isten arra kérte, hogy áldozza fel Izsákot a Mórijjá hegyén.

Isten barátjának nevezi az Ószövetség Ábrahámot. Élete a hittel jellemezhető, engedelmessége, és az Úr ígéreteiben vetett bizalma példa arra, hogy milyen legyen a hiteles keresztyén élete.

Fűrészes-Szálasi Rudolf

 Napi áhítat

Igehely: Mk 3:28–35 Kulcsige: Mk 3:35 „Mert aki Isten akaratát cselekszi, az az én testvérem és az én anyám.”

Van­nak, aki­ket meg­bo­csát­ha­tat­lan el­len­sé­ge­i­nek tart Jézus, ami­ért sza­ba­dí­tó mun­ká­ját az ör­dög­től szár­ma­zott­nak mond­ják. Vi­szont má­so­kat drága csa­lád­tag­ja­i­nak tart, csak azért, mert öröm­mel hall­gat­ják és meg­tart­ják be­szé­dét. Van­nak, akik úgy vé­le­ked­nek ma­guk­ról: ők sa­já­to­san kö­ze­li vi­szony­ban van­nak Jé­zus­sal pusz­tán ter­mé­sze­ti adott­sá­ga­ik, ta­len­tu­ma­ik, val­lá­si elő­nye­ik, testi kap­cso­la­ta­ik foly­tán. Ők nem akár­kik: iga­zán benn­fen­te­sek, s ha kell, még ki is ok­tat­ják Őt. Úgy vélik, ők job­ban tud­ják, mit kell ten­nie.