Igehely: Zsid 2:17-18; Kulcsige: Zsid 2:18 „Mivel maga is kísértést szenvedett, segíteni tud azokon, akik kísértésbe esnek.”
A Zsidókhoz írt levél nemcsak nagy figyelmeztetés és intés a számunkra, hanem felbecsülhetetlen lelkigondozói segítség, bátorítás, vigasztalás! Jézus a mi Közbenjárónk, Főpapunk, aki mindenképpen üdvözítheti azokat, akik Őáltala járulnak Istenhez. (Zsid 7:25) Mindenestől azonosult velünk, s hatékony szabadítást szerzett, nagy üdvösséget - Ádám elveszett fiainak. „Járuljunk hát bizalommal a kegyelem királyi székéhez, hogy irgalmasságot nyerjünk és kegyelmet találjunk alkalmas időben való segítségül.” (Zsid 4:16) Nincs Hozzá hasonló Megváltó! „Nem adatott más, az ég alatt, aki által üdvözülhetnénk”. (ApCsel 4:12) Ezt mondta: „Mindent nékem adott át az én Atyám … Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok … nyugalmat adok nektek … Vegyétek fel az én igámat … Nyugalmat találtok lelketeknek!” (Mt 11:27-29) Nagy Üdvösséget szerzett mindenkinek, aki Hozzá fordul és benne bízik! „Legyetek erősek, és bátorodjék szívetek, mindnyájan, akik várjátok az Urat.” (Zsolt 31:25) – Ismered-e e nagy Megváltót és Főpapot? Közösségben élsz-e Vele, mint Nagy Testvéreddel?
Borzási Sándor
Hogy minden kapcsolat jól működjön…
Igehely: 1Thessz 5:12–15; Kulcsige: 1Thessz 5:14 „Kérünk titeket, testvéreink, intsétek a tétlenkedőket, biztassátok a bátortalanokat, karoljátok fel az erőtleneket, legyetek türelmesek mindenkihez.”
Embertársi kapcsolataink vízszintesen csak úgy működhetnek jól, ha van élő, hiteles kapcsolatunk az Úrral. 1. Testvéri kapcsolatainkban ne legyünk személyválogatók. De megkülönböztetett szeretettel és megbecsüléssel viszonyuljunk azokhoz, akiket Isten különös kegyelemre méltatott közöttünk! (12-13v.) 2. Lássuk meg magunk körül a különféle szükségben levőket, és támogassuk őket! (11., 14v.) 3. Foglalkozzunk a rendetlenekkel, intsük őket az Úr nevében, szent felelősségtudattal. 4. Legyünk felvértezve béketűréssel és hosszútűréssel, imádkozó szívvel a bántások elszenvedésére. Ne testi módon reagáljunk a sérelmekre, hanem Szentlélekkel beteljesedve. Legyünk az Úr kegyelmével annyira teljesek, hogy a rosszat ne csak elszenvedjük, hanem jóval viszonozzuk! (15v.) 5. Szenteljük meg szívünkben az Urat! Bármi történjék is: az Ő öröme és a vele való imádságos kapcsolat uraljon bennünket. „Urunk add Lelkedet! Újítsd meg népedet! Lélek gyümölcse Szívünket töltse: Szeretet, jámborság, Szent öröm, jóság, Türelem, szelídség, Hűség, józanság Láttassék bőviben életünkön!”
Borzási Sándor