2020. október 3., szombat

DÉLELŐTT | 
Az idős ember imádsága

Igehely: Zsoltár 71:1-24; Kulcsige: Zsolt 71:9 „Öregkoromban se vess el engem, ha elfogy az erőm, ne hagyj el!”

Isten szolgája egy diadalmas életút lezárásához érkezett, és méltatja Istent, aki bizodalma és támasza volt ifjúkora óta. Alábbhagyott az erő, amely fiatal korában Isten ajándékaként duzzadt ereiben, amellyel előbb a medvét és az oroszlánt győzte le, majd Góliátot. Ő volt az, akiről az asszonyok azt énekelték, hogy „legyőzte az ő tízezerét”. Isten szabadító tetteiről tesz bizonyságot minden nap, bár nem tudja azok számát. (15v.) A dicséret, a reménység és a bizonyságtétel áradoz ajkain. Több bibliai könyv beszél Isten nagy tetteiről, amit Dávid által végzett Isten, nem csoda, ha nem tudja mind felsorolni. A múltban elnyert isteni áldások, szabadítások minket is hálára, hódolatra és bizonyságtételre késztetnek.

Ezek a kifejezések: „öreg koromban se vess el engem” (8v.), „Istenem, ne hagyj el késő vénségemben sem” (18v.), Istentől való függőséget és teljes ráutaltságot jelent Isten szolgája számára és nekünk is, ha napjaink eltelőben vannak. Bátorító, hogy mi is elmondhatjuk ezt az imádságot, és aki erősségünk volt fiatal korunkban és az élet delén, a befejező szakaszban is hordozni fog karjain.

Mikor kellene elkezdeni az élet alkonyáért való könyörgéseket?

Tőtős János

DÉLUTÁN | 

A diakónusok szolgálata

Igehely: ApCsel 6:1-7 Kulcsige: ApCsel 6:3 „Hanem válasszatok ki magatok közül, atyámfiai, hét férfit, akikről jó bizonyságot tesznek, akik telve vannak Lélekkel és bölcsességgel, és őket állítsuk be ebbe a munkába.”

Megválasztásuk kritériuma: „válasszatok ki magatok közül hét férfit, akikről jó bizonyságot tesznek, akik telve vannak lélekkel és bölcsességgel”. (3v.) A választásban az egész gyülekezet részt vett, az apostolok pedig imádkoztak érettük kézrátétellel. A felelősségteljes szolgálatra nem önjelöléssel kerültek oda, de elfogadták ezt a megbízatást, ami az asztalok körül való szolgálatot, az anyagi dolgokról való gondviselést foglalta magába, de ugyanakkor a zúgolódásokat is megszüntette, az apostolokat pedig felszabadította hivatásuk betöltésére: „mi pedig megmaradunk az imádkozás és az Ige szolgálata mellett.” (5v.) Istvánt nagyobb szolgálatra méltatta Isten, hogy bizonyságot tegyen Krisztusról és ő legyen az első mártír. Fülöp az evangélista ajándékát is megkapta, és az igehirdetésére megtért Samária. A többi felavatott munkásról nincsen pontosított híradásunk.

A diakónusok szolgálata folyamatos, mert a gondoskodás is folyamatos kell legyen a gyülekezetben. A szolgálatra való kirendelés az Ószövetségi mintát követi. Amikor a gyülekezetben a vezetők, a diakónusok és az Úr népe egyetért, Isten Igéje terjed és növekedik a tanítványok száma. Mikor jöttek legutóbb új megtérők a gyülekezetedbe?

Tőtős János

 Napi áhítat

Igehely: Mk 1:9–11 (vízkereszt ünnepe) „Történt pedig azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelte őt János a Jordánban.  És amikor jött ki a vízből, látta, hogy megnyílik a menny, és leszáll rá a Lélek, mint egy galamb; a mennyből pedig hang hallatszott: «Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.»”

A Biblia világosan tanítja, hogy akik Jézus tanítványai és követői akarnak lenni, azok először megtérnek, majd alá is kell, hogy merítkezzenek (Mt 28:19). A keresztyén gyülekezetekben nem az a kérdés, hogy be kell-e merítkezni, hanem az a vitatott, hogy mikor és milyen formában kell ezt tenni. Bibliai példák sora bizonyítja, hogy amikor valaki megtért, azután alá is merítkezett. Az Úr Jézus, a Megváltónk is példát mutatott ebben. Számára a bemerítkezés szimbolikus cselekmény, ami a halálba való bemerítkezését ábrázolta ki, ami a Golgotán történt, valamint a feltámadását a halálból.