2020. június 25., csütörtök

DÉLELŐTT | 
A csapdák elkerülése

Igehely: 1Tim 6:10-11; Kulcsige: 1Tim 6:11 „Te pedig, Isten embere, kerüld ezeket. Ellenben törekedj igazságra, kegyességre, hitre, szeretetre, állhatatosságra, szelídlelkűségre.”

Ősi vadászmódszer a csapdák kihelyezése. Vigyázz és kerüld, mert ha megfogott, már késő. A csapdákban általában elhelyeznek valamit, ami odacsalogatja a leendő áldozatot. Igénk úgy beszél a pénz szerelméről, mint a legnagyobb csaliról. Nem a pénz létezése vagy birtoklása okozza a gondot, hanem az, ha valakinek a szívéhez nő. Az egész egy csillapíthatatlannak tűnő belső vággyal kezdődik. A sóvárgást látjuk a bárányoknál is, akik már messziről szaladnak a sótömbök felé. De nem mindegy, mivel próbálod kielégíteni a benned levő űrt! A belső kívánság vitte Évát is a tévelygés útjára, amely aztán átszegezte sok fájdalommal. Vigyázz, mert nem lehet szolgálni a mammonnak is, és Krisztusnak is.

De van egy másik út is. Isten nemcsak tiltásokat közöl, hanem lehetőséget is ad: kövesd! Az újjászületéskor Isten elveszi megkötözöttségeidet, és lehetőséget ad, hogy kövesd az igazságot, Istenfélelmet, hitet, szeretetet, békességes tűrést és szelídséget. Az Úr Jézus a példa, Őt kell követned. Vigyázz, el ne veszítsd útközben a motivációdat, mert Sátán bármikor kész felmelegíteni benned a régi sóvárgást! Krisztus követése nem tűnik olyan vonzónak emberi természetünk számára, de csak ez az út vezet a mennybe.

Albert Zsolt

DÉLUTÁN | 

Gyümölcsözve szívességben és jóságban

Igehely: 2Kor 6:3-10; Kulcsige: 2Kor 6:6 „Tisztaságban, ismeretben, türelemben, jóságban, Szentlélekben, képmutatás nélküli szeretetben.”

A Szentlélek gyümölcse nagyon is kézzelfogható és gyakorlatias, mint a szívesség és a jóság. Mi sokszor úgy képzeljük el a hívő életet, hogy valaki megtér és kijön a mélységből, majd lendületesen felfelé ívelő életet él, amit semmi sem tör meg, nem is gátol. A gyakorlatban azonban ez a helyzet nem túl gyakori. A hívő élet szolgáló élet, és a 4. és 5. versben bemutatott nyomorúságos körülményektől függetlenül kell haladnia tovább! Mi ennek a kulcsa? Az, hogy tudjuk: mi az Istennek szolgálunk. A szívesség és jóság nem a környezeti hatásokra adott válasz, hanem belső meggyőződés, ami meghatározza cselekedeteinket. Ezt az Úr Jézustól tanuljuk, aki szenvedése közben is másokra gondolt, és a bűnösökért imádkozott.

A gonoszt jóval győzni meg: ez a mi hivatásunk. Ha egy vita során mindegyik partner csak kicsit akar a másiknál hangosabb lenni, akkor soha nem lesz megoldás a problémájukra. De a kis engedmények is szép eredményre vezethetnek.

A szívesség és jóság egy meg nem érdemelt plusz tett, ami lecsillapítja a kedélyeket, és ami úgy működik, mint Isten fegyvere az igazság oldalán. Legyen életed ma ilyen gyümölccsel telve!

Albert Zsolt

 Napi áhítat

Igehely: Mk 1:9–11 (vízkereszt ünnepe) „Történt pedig azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelte őt János a Jordánban.  És amikor jött ki a vízből, látta, hogy megnyílik a menny, és leszáll rá a Lélek, mint egy galamb; a mennyből pedig hang hallatszott: «Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.»”

A Biblia világosan tanítja, hogy akik Jézus tanítványai és követői akarnak lenni, azok először megtérnek, majd alá is kell, hogy merítkezzenek (Mt 28:19). A keresztyén gyülekezetekben nem az a kérdés, hogy be kell-e merítkezni, hanem az a vitatott, hogy mikor és milyen formában kell ezt tenni. Bibliai példák sora bizonyítja, hogy amikor valaki megtért, azután alá is merítkezett. Az Úr Jézus, a Megváltónk is példát mutatott ebben. Számára a bemerítkezés szimbolikus cselekmény, ami a halálba való bemerítkezését ábrázolta ki, ami a Golgotán történt, valamint a feltámadását a halálból.