Igehely: Mt 2:13-23; Kulcsige: Mt 2:15 „Ott volt Heródes haláláig, hogy beteljesedjék az, amit az Úr mondott a próféta által: «Egyiptomból hívtam el fiamat.»”
Ma reggel arra csodálkozhatunk rá, hogy Istennek milyen gondja van arra, hogy a Jézusról szóló jövendölések a legapróbb részletekig beteljesedjenek! Heródest a harag és gyűlölet vezérli, de Józsefet angyal figyelmezteti, hogy a gyermekkel és annak anyjával meneküljenek Egyiptomba. Isten féltő szeretete, védelme és gondviselése népe iránt nem csak Mózes (2Móz 4:22) vagy Hóseás (Hós 11:1) idejében volt igaz, hanem a Jézus idejében is, aki azért jött e világba, hogy azonosuljon népével és feláldozza magát. (Ézs 53:10b, 12b) Jézus tehát ebben a tekintetben is azonosult népével.
Isten pontosan tudja ma reggel is, sőt a legapróbb részletekig ismeri övéinek a helyzetét. De nem csak ismeri, hanem segíteni is tud rajtunk! Ott akarja megismertetni megtartó kegyelmét, megismertetni hatalmát, ahová helyezett téged! Hol van a te „szolgaságod háza”? Onnan hívd ma Jézust segítségül! „Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, kivéve a bűnt. Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk.” (Zsid 4:15-16)
Oláh Lajos
Ábrahám, az Úr gondviselésében
Igehely: 1Móz 14: 21-24 „Sodoma királya ezt mondta Abrámnak: Add nekem az embereket, a jószágot pedig tartsd meg magadnak! 22De Abrám így válaszolt Sodoma királyának: Fölemelt kézzel esküszöm az Úrra, a Felséges Istenre, az ég és a föld alkotójára, 23hogy egy szál fonalat vagy egy saruszíjat sem veszek el mindabból, ami a tied, hogy ne mondhasd: Én tettem gazdaggá Abrámot. 24Rólam ne essék szó, csak arról, amit megettek a legények, meg azoknak a férfiaknak a részéről, akik velem tartottak: Anér, Eskól és Mamré kapják meg a részüket.”
Ábrahám (itt még Abrám) hős vezér. Sosem szoktuk így emlegetni, pedig itt nagy csatát vívott. Kis seregével, háromszáztizennyolc legényével kiszabadította a fogságba esett és elhurcolt unokaöccsét, Lótot. A hatalmas, győztes sereget éjszaka legyőzi a kicsiny csapat, mely Isten nevében indul, nem saját hatalmáért, hanem mások szabadításáért!
Abrám a visszaúton találkozik Sálem királyával, Melkisédekkel. Tizedet ad neki Abrám mindenből, a király pedig kenyeret és bort visz eléjük. Melkisédek azon túl, hogy király, még a „Felséges Isten papja” is, ezért megáldja Abrámot. Valódi papi áldással: „Áldott vagy Abrám ...” (14:19)
Sodoma királya is kijött Abrám elé, hogy embereit visszakérje. De Abrám visszaadott neki mindent, mondván, soha senki ne gondolja, hogy ő azon gazdagodott meg, amit elvett Sodomától. Csak ahhoz ragaszkodott, hogy Anér, Eskól és Mamré megkapják részüket a győztes javakból.
Íme tehát a példa! Ábrahám nem fél harcba szállni szeretteiért, nem ittasodik meg a győzelemtől, a dicsőséget Istennek adja, hálából tizedet fizet Istennek, nagyvonalú embertársaival, nem harácsol, hanem Istenben gazdag. Ezt a leckét minden hívőnek tanulni és gyakorolni lehet.
Oláh Lajos
