2020. január 21., kedd

DÉLELŐTT | 
Felesleges aggódni

Igehely: Mt 6: 25-34; Kulcsige: 6:27 „Aggódásával pedig ki tudná közületek meghosszabbítani életét csak egy arasznyival is?”

Visszatekintve életemre, elmondhatom, hogy a legtöbbet aggódásommal bántottam mennyei Atyámat. Hittem, hogy Ő a gondviselő Atya, aki hűséges az ígéreteihez, az adott élethelyzetekben mégis nehezen vártam ki az Ő idejét, ahhoz az utashoz hasonlóan, aki toporzékolva várja, hogy a menetrendszerinti buszjárat megérkezzék.

Gyülekezetünkben nem a jólét evangéliumát valljuk, miszerint a jó lelki állapot egyenes következménye az anyagi áldás és jólét. A valóságban azonban sokkal jobban befolyásol, mint gondolnánk. Boldogtalanságunknak gyakran az az oka, hogy az autónkat a gyülekezeti parkolóban levőkhöz viszonyítjuk, lakásunkat a korosztályunkhoz tartozókéhoz hasonlítjuk, vagyoni állapotunkat, társadalmi helyzetünket más gyülekezeti tagokéhoz mérjük. Mindez a pogányok beszédtémája Igehely: mondja a mi Urunk. Amikor az isteni gondviselés témakörét nyitja meg Jézus a tanítványai előtt, ezzel a mondattal kezdi: „Ezért mondom nektek: ne aggódjatok!” (25.v.). A folytatás azon dől el, hogy Istennek vagy a mammonnak szolgálok-e. Tedd Őt ma is az első helyre, a többiről majd Ő gondoskodik!

Kovács Barna

DÉLUTÁN | 

Jobb szelíd lelkűnek lenni

Igehely: Péld 16:16-20; Kulcsige: Péld 16:19 „Jobb szelíd lelkűnek lenni az alázatosok közt, mint zsákmányon osztozni a gőgösök közt.”

Az alázatos és szelíd viselkedés nem népszerű a mai világban. A modern életvezetés betegesnek tartja, ha alázatosan hagyod, hogy mások „leuraljanak”. Légy ura önmagadnak, tégy határozott benyomást magadról, légy céltudatos és sikerorientált! – hogy csak néhányat említsek azok közül az elvek közül, amelyek egyre több keresztyént is magukkal ragadnak. Salamon figyelmezteti fiait arra, hogy nagyon válogassák meg a baráti társaságukat, mert ebben rejlik növekedésük, avagy összeomlásuk. A gőgösök társasága gyakran vonzóbb, mert bőven van zsákmány, siker, hírnév. Az alázatosok közössége viszont nagyra tartja és kidomborítja az emberekben rejlő benső értékeket.

Sajnos, az ifjú Roboám nem kért apja tanácsából: gőgösen elutasította a jótanácsot és ezzel együtt az ország is összeomlott, kettészakadt. Érték-e előttünk a szelídlelkűség? Hat-e reánk a világban eluralkodó gőgös magatartás, vagy alázatosan felvállaljuk a krisztusi magatartást?

Kovács Barna

 Napi áhítat

Igehely: Mk 1:9–11 (vízkereszt ünnepe) „Történt pedig azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelte őt János a Jordánban.  És amikor jött ki a vízből, látta, hogy megnyílik a menny, és leszáll rá a Lélek, mint egy galamb; a mennyből pedig hang hallatszott: «Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.»”

A Biblia világosan tanítja, hogy akik Jézus tanítványai és követői akarnak lenni, azok először megtérnek, majd alá is kell, hogy merítkezzenek (Mt 28:19). A keresztyén gyülekezetekben nem az a kérdés, hogy be kell-e merítkezni, hanem az a vitatott, hogy mikor és milyen formában kell ezt tenni. Bibliai példák sora bizonyítja, hogy amikor valaki megtért, azután alá is merítkezett. Az Úr Jézus, a Megváltónk is példát mutatott ebben. Számára a bemerítkezés szimbolikus cselekmény, ami a halálba való bemerítkezését ábrázolta ki, ami a Golgotán történt, valamint a feltámadását a halálból.