2020. január 20., hétfő

DÉLELŐTT | 
Csak egy lehet urad

Igehely: Mt 6:19-24; Kulcsige: 6:24 „Senki sem szolgálhat két úrnak, mert vagy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti, vagy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti: nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak.”

A mammonnal minden nap szembe találkozik az ember. Az arám nyelvből ránk maradt kifejezés gazdagságot, ugyanakkor megbízhatót és szilárdat is jelent. Amikor a biztonságos megélhetést jelentő gazdagság lesz úrrá az életemben, már nem lehetek az Isten szolgája. Ő féltőn szerető Isten, nem osztozik senkivel és semmivel az életemben: vagy-vagy! Ezt mi nagyon jól értjük, mert Bibliát olvasó emberek vagyunk. A gondunk az, hogy nem merjük határozottan meghúzni a kettő közötti határvonalat. Szorgos nép vagyunk, és hála Istennek, szépen gyarapodtunk az elmúlt években. Vajon gyűjtöttünk-e legalább annyit az Isten csűreibe is? Fáradoztunk-e azon, hogy megtérő emberekkel töltsük meg az Ő országát?

Akinek szolgálunk, az köti le időnket, terveinket, anyagi és szellemi értékeinket. Ki hát az úr a háznál? Kérd meg Istent, hogy szabadítson fel az anyagiasság minden megkötözöttségéből, mutassa meg, hogy ma hogyan szolgálhatod Őt, és mit tehetsz Urad örömére!

Kovács Barna

DÉLUTÁN | 

A szelíd szó hatalma

Igehely: Péld 25:15 „Türelemmel a fejedelmet is rá lehet beszélni, és a szelíd szó a csökönyösséget is megtöri.”

Szavainknak ereje van. Azzal, amit megfogalmazunk, és ahogyan elmondjuk azt, különböző reakciókat váltunk ki. A kemény beszéd legtöbbször kemény ellenállást vált ki. Miért érünk el többet a szelíd beszéddel, mint a kemény felszólítással?

A szelíd beszéd a) alázatos szívből jön. Ha szavaink mögött lenézés, gőg, büszkeség van, inkább csökönyösséget vált ki, mint elfogadást. Eötvös Józseftől származik a következő mondás: „Csak addig vagyunk szigorúak mások iránt, míg magunkat nem ismerjük”. b) együttérző. Minden embernek van egy kisugárzása, ami a szavainak vagy súlyt ad, vagy hiteltelenné teszi. Szavainkat néha imádságaink könnyeiben kellene megáztatni, mielőtt megszólalnánk. c) Istenre irányít. Mi nem tudunk olyat mondani, ami a szívet jó irányba változtatná, csak, amit a Lélek ihlet. Amint Isten Igéje iránt tekintélyt és bizalmat ébresztettünk, nyert ügyünk van.

A szelíd beszédet gyakorolnunk kell. Néha mi is megkeményedünk, és szükségünk van valakire, aki a helyes útra segítsen. Ilyen helyzetekre a Teremtő használati utasítása: Csak szelíden!

Kovács Barna

 Napi áhítat

Igehely: Mk 1:9–11 (vízkereszt ünnepe) „Történt pedig azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelte őt János a Jordánban.  És amikor jött ki a vízből, látta, hogy megnyílik a menny, és leszáll rá a Lélek, mint egy galamb; a mennyből pedig hang hallatszott: «Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.»”

A Biblia világosan tanítja, hogy akik Jézus tanítványai és követői akarnak lenni, azok először megtérnek, majd alá is kell, hogy merítkezzenek (Mt 28:19). A keresztyén gyülekezetekben nem az a kérdés, hogy be kell-e merítkezni, hanem az a vitatott, hogy mikor és milyen formában kell ezt tenni. Bibliai példák sora bizonyítja, hogy amikor valaki megtért, azután alá is merítkezett. Az Úr Jézus, a Megváltónk is példát mutatott ebben. Számára a bemerítkezés szimbolikus cselekmény, ami a halálba való bemerítkezését ábrázolta ki, ami a Golgotán történt, valamint a feltámadását a halálból.