2020. február 6., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Csak megfogta a kezét

Igehely: Mt 9:18-26; Kulcsige: Mt 9:22 „Amikor Jézus megfordult, és meglátta őt, így szólt: „Bízzál, leányom, hited megtartott téged.”

Ma reggel egy gazdag igeszakasz mellett csendesedhetünk el. A magas állású zsinagógai elöljárót lányának halála Jézushoz kényszeríti. Valamikor büszke lehetett, de most egy összetört szívű édesapa, aki leborul az Úr Jézus előtt, hogy kiöntse szíve bánatát és megvallja hitét. Akadályok is vannak, mert az úton egy vérfolyásos asszony megérinti az Urat, aki azonnal meggyógyul. Bátorítás volt ez Jairus részére, hite is erősödött. De most a módszeren van a hangsúly, amit az Úr alkalmazott: „csak megfogta a kezét”, ami által találkozott az Élet a halállal és az Élet győzött. A lány felébredt, micsoda kézfogás és gyógyulás! Ez a kéz át lett szegezve az én bűneimért is és te bűneidért is. Ez a kézfogás fel van kínálva minden embernek és ez nagy áldásokat, sőt életet is tovább tud adni. Ma is híre megy ennek a csodának!

Az Úr Jézus ma is kész megfogni a kezünket, ha bajban vagyunk, betegségben, gyászban, egyedüllétben. Hála neki érte! „Kezed, ha megérint, már elég, csak szólj egy szót Uram! Újjá lesz így az életem, fájdalmam elsuhan. Érints hát kezeddel, ó, Uram, kérlek most tégy csodát!” (HH 412)

Szabó Mihály

DÉLUTÁN | 

Irgalomban részesült, mégis irgalmatlan

Igehely: Mt 18:21-35; Kulcsige: Mt 18:35 „Így tesz majd az én mennyei Atyám is veletek, ha szívetekből meg nem bocsátotok, mindenki az ő testvérének.”

Nagyon elszomorított ez a történet, pedig sokszor elolvastam már, de most újra elgondolkodtatott. A példázatban említett király a Mennyei Atya, a nagy adós pedig az ember, akinek az Atya elengedi minden tartozását, teljesen megbocsát neki, irgalmában részesíti. Gondolom mennyire örült, boldog volt, énekelt. Amikor elment, azt hittem, ő is így fog cselekedni a neki tartozó felebarátjával. De sajnos nem így történt, irgalmatlanná vált, nem tudott megbocsátani. Testvéreim, legyünk követői az Istennek. (Ef 5:1) Bocsássunk meg egymásnak, amiképpen Krisztus is megbocsátott nekünk. (Kol 3:13) Ne legyünk irgalmatlanok, mint amilyen a szolga volt szolgatársával szemben. Meg is kapta a királytól a méltó ítéletet.

Én is sokfele jártam és szolgáltam életem során, tudtommal senkivel sem bántam ilyen brutális módon, de ha mégis úgy érezte volna valaki, kérem, hogy bocsásson meg, én is megbocsátok. Mindenki egyszer be lesz idézve a nagy Király elé számadásra. Legyünk inkább hűséges, szerető, irgalmas, megbocsátó szívű szolgák, amilyen volt az Úr Jézus Krisztus is. Teljes szívből bocsássunk meg és annyiszor, ahányszor ezt kérik.

Van-e valakinek elengedni valód, és elengedtek-e neked is mindent?

Szabó Mihály

 Napi áhítat

Igehely: 1Sám 25:23–33; Igehely: 1Sám 25:28 „Bocsásd meg azért szolgálód hibáját, mert a te házadat, uram, bizonyosan maradandóvá teszi az Úr, hiszen az Úr harcait harcolod, uram, és nincs benned semmi rossz, mióta élsz.”

A ránk következő héten több alkalommal is ószövetségi csatákról, háborúkról fogunk olvasni. Ezekből nem csupán történeti információkat, nem is haditechnikai ismereteket kapunk, hanem a lelki éle-tünkhöz és lelki harcainkhoz tanácsokat, alapelveket. Abban, ahogy Isten az ószövetségi hősökhöz szólt, amit azok tettek, és ahogyan reagáltak az Isten akaratára, mi magunk is az Úr szavát hallhatjuk meg. Így Dávid története Nábállal és Abigaillal számunkra is tanulságos.