2019. szeptember 12., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Isten igazsága az evangélium

Igehely: Róm 10:4-13; Kulcsige: 10:9 „Ha tehát száddal Úrnak vallod Jézust, és szíveddel hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halálból, akkor üdvözülsz.”

Isten a törvényeit és parancsolatait az embernek adta, hogy aki cselekszi azokat, éljen azok által. Nem a cselekedetek szereznek örök életet, hisz akkor Krisztusnak nem kellett volna meghalnia. Isten szavának hittel való megcselekvése által nyeri el az ember azt az életet, amelyet Krisztus szerzett meg a golgotai kereszten. A törvény Krisztushoz vezet, az igehirdetés Krisztusra mutat, a hívő ember bizonyságtétele pedig Krisztusról beszél. Csak Őáltala nyerhet az ember örök életet. Felismerted már megmentődként Krisztust? Segítségül hívtad már Őt az életedben?

Isten gyermekeinek a hit beszédeit kell hirdetniük, Isten dolgait, melyek az Ő lényéről s cselekedeteiről szólnak. Hallásából hit fakad az ember szívében, legyen az bármilyen ember, tartozzon bármely nemzethez. Csak ha hall arról a kegyelemről, amit Isten vele cselekedett, akkor tudja segítségül hívni Istent. Eszköz vagy-e ebben? Mit szoktál hirdetni, kiről szólnak a szavaid?

Kelemen S. Sándor

DÉLUTÁN | 

Megváltva a Bárány vérével

Igehely: 1Pt 1:18-21

A világtörténelem legfontosabb napja az, amikor Jézus Krisztus az Atya Isten elé járult értünk, emberekért. Nyomorult, bűnökben vergődő életeket látott, s tudta jól, hogy láncaiból nem tud senki megszabadulni. Abból csak úgy tud kijutni bárki is, ha Ő segít, kivált abból, kihoz onnan, s egy új életet ad. A megváltás nem ment ingyen Boáznak sem, és Isten Fiának sem. Csak míg az egyik pénzzel fizetett, a másik a saját vérével. A legdrágább fizetőeszközzel lettél megvásárolva, kedves olvasóm, Isten Fia számára, hogy többé ne önmagadnak élj, ne a földi hiábavalóságok után fuss, hanem egy új életben járj Krisztussal.

Akinél végbement a megváltás, annak nem kell már a régi gazdájának szolgálnia. Sok minden uralhatja, irányíthatja az embert: az érzései, az indulatai, a tervei, a másoknak való tetszés vágya, a „ne lógjak ki a sorból”– gondolata, az anyagiak birtoklása, a test szépsége, gyönyörei vagy éppen, hogy jó magasra jusson a ranglétrán. A gazdacsere után viszont a megváltott ember ezektől szabad. Vágya, hogy a Lélek szerint éljen az Isten tetszésére.

Kelemen S. Sándor

 Napi áhítat

Igehely: Mk 1:9–11 (vízkereszt ünnepe) „Történt pedig azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelte őt János a Jordánban.  És amikor jött ki a vízből, látta, hogy megnyílik a menny, és leszáll rá a Lélek, mint egy galamb; a mennyből pedig hang hallatszott: «Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.»”

A Biblia világosan tanítja, hogy akik Jézus tanítványai és követői akarnak lenni, azok először megtérnek, majd alá is kell, hogy merítkezzenek (Mt 28:19). A keresztyén gyülekezetekben nem az a kérdés, hogy be kell-e merítkezni, hanem az a vitatott, hogy mikor és milyen formában kell ezt tenni. Bibliai példák sora bizonyítja, hogy amikor valaki megtért, azután alá is merítkezett. Az Úr Jézus, a Megváltónk is példát mutatott ebben. Számára a bemerítkezés szimbolikus cselekmény, ami a halálba való bemerítkezését ábrázolta ki, ami a Golgotán történt, valamint a feltámadását a halálból.