Igehely: 5Móz 34:1-12; Kulcsige: 34:9 „Józsué, Nún fia pedig megtelt bölcs lélekkel, mert Mózes reá helyezte a kezét. Izráel fiai hallgattak is rá, és úgy cselekedtek, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr.”
Ahogy egyéb területeken is igaz, a szolgálatban is nagyon fontos foglalkozni a staféta időbeni átadásával, és a következő vezető időbeni felkészítésével. Nem gondolom, hogy Izráel számított volna arra, hogy nem Mózes fogja őket bevezetni az Ígéret földjére, de amint az említve volt hétfőn, a szolgálat időtartamát Isten szabja meg, még ha annak lezárása váratlannak is tűnik.
Ha a vezetők megfelelő utánpótlására nincs elegendő hangsúly fektetve, az nemcsak a gyülekezet jövőbeli munkáját veszélyeztetheti, hanem a múltbeli eredményeit is rombolhatja. Az áldás további biztosítása érdekében a következő vezető kijelölésének és kiképzésének jóval hamarabb meg kell történnie, mint ahogy leköszönő vezető visszavonulásának első híre szárnyra kel.
Kedves lelki munkás, milyen sűrűn gondolsz/imádkozol szolgálati területedet jövőjére, amikor te már nem fogsz ott szolgálni?
Kedves olvasó, észreveszed, bátorítod gyülekezeted potenciális munkásait? Imádkozz még ma a holnap szolgálattevőiért!
Szűcs Zsolt
A téves út veszedelme
Igehely: Péld 5:1-14
Amikor tudatosul, hogy téves úton botorkálunk, két keserű felismerés is társul hozzá: (1.) felismerjük, hogy elpazaroltuk az időt, energiát, méltóságot, anyagi javakat és egészséget, illetve (2.) bár a jó tanács, figyelmeztetés, és feddés időben érkezett, azt megvetettük, elutasítottuk. Sokan, sajnos, azért folytatják tovább bolyongásukat a téves úton, mert rádöbbentek ugyan, hogy célt tévesztettek, de a felismerés két keserű következményét túl nagy veszteségnek tartják, hogy azt beismerve visszaforduljanak. Inkább homokba dugott fejjel tagadják, hogy rossz úton lennének, vagy meggyőzik saját magunkat, hogy számukra már túl késő irányt váltani.
Isten szava szerint van lehetőség a visszafordulásra annak, aki nem fél szembenézni a valósággal: „Kis híján csúfos bukás lett a részem”. A téves út jellegétől és hosszúságától függetlenül a végcél mindig ugyanaz: a holtak hazája, ellentétben az élet ösvényének célállomásával. Nincs olyan áldozat, ami túl drága lenne ahhoz, hogy amíg még lehetőség van rá, visszafordulj a sikamlós, téves útról! Lépj ma az élet ösvényére!
Szűcs Zsolt
