Igehely: Ef 4:20-32; Kulcsige: 4:23 „Újuljatok meg lelketekben és elmétekben.”
A megtéretlen ember a gonosz hatalma alatt él megromlott gondolkodással, hogy a test minden ácsingózó kívánságát kielégítse. „Többé nem élhettek úgy, mint a pogányok…” (4:17). Itt kezdődik a hívő élet. Ez az első lépés, amikor az ember irányt vált és más úton indul el. Újjászületett, nem csak idomított. Megszabadul a sátán rabságából és Isten uralma alatt kezd el élni. (22.v.) Az elménket Isten megvilágítja, helyes ítélőképességünk lesz, lehull a lepel, megnyílik a szívünk és azt mondjuk, legyen meg a te akaratod. De itt élünk a földön és valamennyi idő elteltével észrevesszük, hogy harcolnunk kell visszatérő bűnökkel, amelyek mélyen belénk rögződtek. Például régi beidegződések, rossz szokások, függőségek stb. Ezért a hívő embernek is megújulásra van szüksége: „újuljatok meg lelketekben és elmétekben”! (23.v) Isten segít nekünk Szentlelke által, hogy levetkőzzük a régi élet szerinti óembert és felöltözzük az újat. Az igében van néhány felszólítás a gyakorlati hívő életre, amelynek eleget kell tennünk.
Igazmondás hazugság helyett - (25. v.) mert a hazugság előbb - utóbb kiderül: „a hazug embert hamarabb utolérik…”, „ne tégy hamis tanúbizonyságot”. A hazugság kizár Isten országából, mondja a Jelenések könyve. Levetve a hazugságot, öltözzük fel az igazságot. Ne legyen tehát hamis az életünk, a beszédünk, szolgálatunk, éneklésünk, imádságunk, hanem igaz.
Nem állandósulhat a harag – (26. v.) se az ördögnek helyet ne adjunk. Márpedig a harag általában az ördögtől jön. Akkor kinek adjak helyet? Isten Lelkének.
Aki lopni szokott többé ne lopjon – (28. v.) gondoltál már arra, hogy azért kell szorgalmas munkások legyünk, hogy jókedvvel adhassunk.
Beszédünkkel építsünk ne romboljunk – (29-30. v.) beszédünket a tartalma és a mögötte levő szándék minősíti.
Ne legyünk kegyetlenek, hanem jóságosak és megbocsátók – (32.v.) ne maradjon el a jóság, ne várasson magára a megbocsátás.
Engeded, hogy Isten beleszóljon gondolkodásodba, kapcsolataidba, életviteledbe?
Székely Béla
Könyörögjünk Isten iránti szeretetünk megújulásáért! – Jel 2:4-5
Hirdessük Jézus Krisztus feltámadását! – 1Kor 15:1-26 (1Kor 15:19-20)
A reformáció változást feltételez
Igehely: Péld 8:17-21, 32-36
Sokat emlegetett szó lett mostanában az „ébredés”, mert látjuk valaminek a hiányát környezetünkben és saját magunkban is. Ezt a hiányt igyekezett betölteni a Reformáció is, mert az egyház lépésről lépésre egyre mélyebbre jutott. Azokat a bibliai igazságokat fogalmazták meg, amelyektől az akkori egyház nagyon eltért, azzal a céllal, hogy visszakerüljenek a forráshoz, a Bibliához. A reformáció a deformációnak, az elferdülésnek a helyreállítása. Mi történne ma, ha valaki kiszögezné gyülekezeteink ajtajára, ami nem Isten akarata szerint való az életünkben, közösségünkben?
Milyen az az állapot, amikor megújulásra van szükség? A gyülekezet inkább ember, mintsem Krisztus központú. Lelki tél és száraz vallásosság jellemzi. A családias szeretet hiányzik, mert tönkreteszi a pletyka és a közöny. Összemosódnak a határok, nincs sok különbség Isten népe és a környező emberek között. Nincs céllátás, így az eszközök megválogatása sem történik kellőképpen. Elméletileg tudjuk, hogy ez meg az bűn, de nem igazán érdekel és inkább elméleteket gyártunk.
Mit kell tegyünk a megújulás, a változás érdekében?
– Keressük teljes szívvel az Úr Jézust, (17.v.) akit Isten bölcsességgé tett számunkra. (1Kor 1:30) Éhes elméd, talán kiüresedett lelked, mit keres? Az internetet és egyéb élvezeteket? Keresd a megtestesült bölcsességet! Hol lehet megtalálni? A Bibliában, az igehirdetésekben, komoly lelki beszélgetésekben, imában.
– Olvassuk, éljük a Bibliát. (35.v.) Megújító erővel fog ránk hatni, s mint egy tükör, megmutatja bűneinket. Ha Istentől távol vagyunk, nem fogadjuk el, de közelségében nem kell bizonygassa senki.
– Legyünk őszinték, egyenes lelkűek (20.v.) Az őszinteséghez bátorság kell. Amennyi a titkunk, annyi a bajunk. Legyünk őszinték a bűn megítélésében, megvallásában. Egymással is béküljünk meg. A Szentlélek munkája a megújulás. Eszközként használja az igét, imádságot, közösséget.
„De megalázza magát népem, amelyet az én nevemről neveznek, ha imádkoznak, keresik az én orcámat, és megtérnek gonosz utaikról, én is meghallgatom a mennyből, megbocsátom vétküket, és meggyógyítom országukat.” (2Krón 7:14)
Székely Béla
