2019. október 2., szerda

DÉLELŐTT | 
A gyülekezet ragasztója a gyöngédség

Igehely: Róm 15:17; Kulcsige: 15:7 „Ezért fogadjátok be egymást, ahogyan Krisztus is befogadott titeket Isten dicsőségére.”

A világban az erő gyakran büszkeséggel, elbizakodottsággal és erőszakossággal párosul. Isten népe között is vannak erősek a hitben, de fizikailag is. Az erőt Isten nem azért adja, hogy azzal valaki kérkedjen, vagy erejével visszaéljen, hanem hogy segítsegül legyen azoknak, akiknek még, vagy már nincs elég erejük. Ezt nevezzük gyöngédségnek. Ez a magatartás azonban nem opció, hanem ezzel tartoznak az erősek, és pedig elsősorban Istennek, hisz Krisztus sem magának kedvezett. A gyöngédség csak akkor igazi, ha nincs benne önzés, de szeretettel és alázattal párosul. Így válhat csak igazán a gyöngédség is a gyülekezet ragasztójává, összetartó erejévé.

Ki gyakorolt veled legutóbb gyöngédséget? Megköszönted? Ki iránt voltál te gyöngéd? A gyöngédséget nem csak várni, de adni is kell. Ezt a magatartás formát leginkább a jó példából lehet megtanulni. Mindenkinek jól áll, de a legjobb, ha már zsenge gyerekkorban megmutatjuk gyermekeinknek.

Használj ki ma is minden alkalmat és gyakorold a gyöngédséget, mert egyszer neked is szükséged lehet rá.

Balogh Ferenc

DÉLUTÁN | 

Bolond szív vagy okos élet

Igehely: Péld 15:5-10

Egy olyan korban élünk, amikor a dorgálást, fenyítéket nemhogy alkalmazni, de még emlegetni sem ajánlatos. Még a tanítás is lehetőleg legyen rövid és élvezhető. Márpedig az Ige szerint: „Bolond aki megutálja a tanítást és aki gyűlöli a dorgálást meghal.” Én azért az igének hiszek inkább, mint e kor szellemének, mert az okos elfogadja a dorgálást.

„A becsületesek imádságát kedveli az Úr.” Hallgass a szívedre, mondja a szólás. Én inkább azt ajánlom, hallgass az igére, mert a szív becsaphat, az Ige soha. Nagyon sok ember megtapasztalhatta már azt az igei igazságot, hogy „csalárd a szív”, (Jer 17:9) de még soha senkinek nem kellett megbánnia, hogy az igére hallgatott.

Éld hát okosan az életet és kövesd az Isten által kijelentett örök érvényű igazságokat. Gondold át a mai napot, dorgált vagy fenyített-e meg valaki téged? Hogyan fogadtad? Megosztottad-e valakivel az Ige bölcsességét? Becsületesen munkálkodtál ma a jövedelmedért?

Vedd komolyan ezeket a kérdéseket, mert a tét az örök élet.

Balogh Ferenc

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
1 + 0 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Mk 1:9–11 (vízkereszt ünnepe) „Történt pedig azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelte őt János a Jordánban.  És amikor jött ki a vízből, látta, hogy megnyílik a menny, és leszáll rá a Lélek, mint egy galamb; a mennyből pedig hang hallatszott: «Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.»”

A Biblia világosan tanítja, hogy akik Jézus tanítványai és követői akarnak lenni, azok először megtérnek, majd alá is kell, hogy merítkezzenek (Mt 28:19). A keresztyén gyülekezetekben nem az a kérdés, hogy be kell-e merítkezni, hanem az a vitatott, hogy mikor és milyen formában kell ezt tenni. Bibliai példák sora bizonyítja, hogy amikor valaki megtért, azután alá is merítkezett. Az Úr Jézus, a Megváltónk is példát mutatott ebben. Számára a bemerítkezés szimbolikus cselekmény, ami a halálba való bemerítkezését ábrázolta ki, ami a Golgotán történt, valamint a feltámadását a halálból.