2019. március 30., szombat

DÉLELŐTT | 
Felkelt és követte őt

Igehely: Mk 2:13-17; Kulcsige: 2:14 „Amikor továbbment, meglátta Lévit, Alfeus fiát, aki a vámszedőhelyen ült, és így szólt hozzá: Kövess engem! Az pedig felkelt, és követte őt.”

Több olyan beszélgetésben vettem már részt, amikor sok jó megoldásra jöttünk rá egy adott helyzettel kapcsolatban. Büszkék voltunk magunkra, de egy tapodtat sem tettünk a megvalósítás érdekében. Sokszor viselkedünk így Isten jó vezetésével kapcsolatban is. Vannak az életben ritka határpillanatok, amikor tisztán látjuk az Isten által elénk helyezett utat, és gyorsan kell döntenünk. Ezek általában nem egyszerű döntések. A legtöbbször Isten nem egy újabb programot akar beiktatni az életünkbe, amelyet párhuzamosan lehet végezni az életünk addigi tevékenységeivel. Új életre, új útra, új munkába, új célokba szólítja az embert. Lévi azonnal reagált. Felállt és követte Jézust!

A kisgyermekek ilyenek a szüleikkel való kapcsolatukban. Felállnak és megteszik azt, amire a szülő biztatja őket, mert bíznak szüleikben.

Mennyire bízol meg az Istenben? Mennyi időt gondolkozol azon, hogy megtedd, amit kér tőled? Mennyi időt tudsz várni, amíg Ő választ ad kérdésedre? Ha szólt hozzád mostanában, kelj fel és kövesd Őt!

Györfi Elek Tóbiás

DÉLUTÁN | 

Új ég és új föld

Igehely: Jel 21:1-8

Egy új ház építésének megvan a folyamata: alap, falak, tető, nyílászárók, belső munkálatok, majd külső munkálatok. A sorrendet szinte lehetetlen felcserélni. Isten országának építése is hasonló folyamatokban zajlik.

Krisztus alapozásával kezdődött, hogy a belső emberünk újjá legyen, és így a minden korok újjaszületett emberei által felépüljön az Egyház. Majd a befejező munkálatok között lesz az ember új testének teremtése, és az új ég és föld teremtése, miután a régi teljesen megsemmisül.

Micsoda ígéretek! Azonban ezeknek egy része már készen van. Krisztus alapozó munkája megtörtént. Kétezer éve épül az Ő Egyháza. A kérdés az, hogy a te belső embered újjá lett-e? Van-e hited és reménységed a feltámadásod felől és az örök élet felől? Az a világ, amely minden emberi lélek álmaiban ott van, az valóra fog válni.

Ma este a Lélek és az épülő Egyház hív téged, hogy lelked szomjúságát csillapítsd az élet forrásánál. Egy nap pedig végleg a múlté lesz minden szükségünk! Pihenj le az Ő békességében!

Györfi Elek Tóbiás

 Napi áhítat

Igehely: 2Móz 13:17–22; Kulcsige: 2Móz 13:17–18 „Amikor elbocsátotta a fáraó a népet, nem vezette őket Isten a filiszteusok országa felé, bár az közel volt, mert úgy gondolta Isten, hogy hátha megbánja a nép a dolgot, ha harcot lát, és visszatér Egyiptomba. Ezért kerülő útra vezette Isten a népet a Vörös-tenger pusztája felé. Hadirendben vonultak el Izráel fiai Egyiptomból.”

„Megvan az ideje a harcnak és a harc kerülésének” (Préd 3:1). Felső tagozatosként belekerültem több olyan helyzetbe, aminek verekedés lett a vége. Az iskolában a verekedést nem nézték el. Viszont voltak olyan helyzetek, amikor ki kellett állnom magamért. Ennek volt pozitív és negatív eredménye is. Volt, hogy többet nem csúfoltak, de az ellenőrzőm kezdett telni a figyelmeztetőkkel. Sokszor kerültem dilemmába, hogy most kell harcolni, vagy nem kell harcolni?