2019. június 17., hétfő

DÉLELŐTT | 
A nemzedékeken át öröklődő ígéret

Igehely: 1Móz 35:1-15; Kulcsige: 35:12 „Neked adom azt a földet, amelyet Ábrahámnak és Izsáknak adtam, utánad pedig utódaidnak adom azt a földet.”

Mindig Isten a kezdeményező. Ebben az esetben is Jákóbot Bételbe szólítja. Oltárt kell építenie. Az Ószövetségben az oltár volt az istentiszteleti hely. Jákób nagyon jól tudta: akárhogy nem járulhat Isten elé. Ezért megszabadul a bálványoktól egész háznépével együtt. Azután megtisztították magukat és ruhát váltottak. Isten ekkor megerősíti Jákób nevének Izráelre változtatását, és ezután újítja meg az elődöknek tett ígéreteket.

Mit hagyunk örökségül a következő generációnak? Persze, a hitet nem lehet örökségül továbbadni. De nagyon meghatározó, hogy mit látnak gyermekeink a családban, testvérek a gyülekezetben. Fontos bemutatni, hogyan tiszteljük Istent. Jákóbtól sokat tanulhatunk: Szabaduljunk meg a múlt kötelékeitől, azoktól a bálványoktól, szokásoktól, ördögi befolyásoktól, melyek Isten és közénk állnak. Törekedjünk folyamatos megtisztulásra, bűneinktől való szabadulásra. Vetkőzzük le az óembert, régi életünket és engedjük, hogy Isten az Ő Lelke által kiformálja új személyiségünket, új nevünkkel összhangban.

Hogyan tiszteled Istent? Milyen végrendeletet hagysz magad után (Zsolt 103:17)?

Nagy Tibor

DÉLUTÁN | 

Az elhívás személyes

Igehely: Jer 1:1-10

Mindig és mindenben Isten a kezdeményező. Az is, hogy megszülettünk, Isten akarata volt. Urunk határozottan és félreérthetetlenül nyilvánvalóvá teszi elhívását minden szolgálatra. Jeremiásnak is tudtára adta, mi a teendője. Népek prófétájává kellett lennie, ez volt a küldetése.

A feladat, amire Isten elhív bennünket, mindig nagyobb, mint a mi képességünk és alkalmasságunk. Ebből kifolyólag, amikor az ember szembesül az Isten elhívásával, alkalmatlannak érzi magát. Isten nem az alkalmas, felkészült és tökéletes embereket hívja a szolgálatába, hanem az engedelmeseket. Jeremiásnak kijelenti: megszenteltelek. Ez nem azt jelenti, hogy Jeremiás tökéletes és hibátlan volt, hanem azt, hogy egy meghatározott célra elkülönített. Prófétának szánta már születése előtt, ez volt a terve az életével. Ahhoz, hogy ez a terv megvalósuljon, engedelmeskednie kellett. Bár voltak kifogásai, Isten érvei erősebbek voltak, s meggyőzték.

Isten teszi alkalmassá azokat, akiket elhív (2Kor 3:5).

Nagy Tibor

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
2 + 9 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 1Móz 35:1–15; Kulcsige: 1Móz 35:15 „Jákób Bételnek nevezte el azt a helyet, ahol Isten beszélt vele.”

Jákób az Úrral való találkozásra készült Bételben. Isten újra szólni akart hozzá ott, ahol menekülése idején megjelent neki. Meg akarta mutatni akaratát, közösséget akart vállalni vele és megújítani szövetségét. Jákób átérezte ennek a jelentőségét, és egész háza népétől az idegen istenek összegyűjtését, tisztálkodást és ruhacserét kért. A bálványszobrokat elásta.