2019. július 29., hétfő

DÉLELŐTT | 
Részesülünk Krisztus szenvedéseiben

Igehely: 1Pt 4:12-19; Kulcsige: 4:13 „Sőt, amennyire részesültök Krisztus szenvedésében, annyira örüljetek, hogy az ő dicsőségének megjelenésekor is ujjongva örülhessetek.”

Senkit nem szeretnék elszomorítani, és az Ige sem elszomorítani akar bennünket, de szembesülnünk kell a ténnyel, hogy Krisztus követőiként valamilyen szinten részesülnünk kell azokban a szenvedésekben, amelyekben maga Krisztus is részesült. Értetlenül állok, amikor valaki arról beszél, hogy ha Krisztuséi leszünk, akkor minden rendben lesz, minden jó lesz, nem lesz semmi gond. A Krisztus követése egy harc. De ez egy örömteli harc. Nem könnyű, és nem akadálymentes, de a győzelem biztos.

Néha megállok a szürke hétköznapok közepette, és eltűnődöm, hogy vannak-e harcaim. Szenvedek-e Krisztusért? Szenvedünk néha, de ha csak a mindennapi gondok-bajok nyomnak, és különféle bűneink terhe alatt szenvedünk, akkor nem jó úton járunk. Tedd fel a kérdést, kedves olvasó: Szenvedsz-e Krisztusért? Ha igen, akkor adj hálát! Meglesz a jutalmad a mennyben. De ha nem szenvedsz Krisztusért, akkor tarts önvizsgálatot, hogy mit nem teszel jól. Lehet, hogy rejtőzködsz, és nem fénylik a világosságod. Vállald bátran azt, aki vagy Őbenne! És ha szenvedned kell ezért, örülj, mert az Ő dicsőséges megjelenésekor is ujjongva örülsz majd.

Benyowszky Csaba

DÉLUTÁN | 

Ne távolról kövesd Krisztust!

Igehely: Mk 14:53-56

Olyan sokszor vagyok Péter! De nem az a Kőszikla, akiről oly sokat hallunk, hanem az a Péter, aki bujkálva, messziről követi Őt, és nézi, hogy hogyan alakulnak a dolgok. Rejtőzködő keresztyén, aki képes meg is tagadni Krisztust, csak azért, hogy ne derüljön ki, hogy a tanítványa. Az elmúlt több mint kétezer évben Isten igéje, az evangélium nem a rejtőzködő keresztyének által jutott el sokakhoz. Az, hogy én ma olvashatom a Szentírást a saját anyanyelvemen, és igehirdetéseket hallgathatok szabadon, azért van, mert voltak és vannak Istennek olyan gyermekei, akik nem csak távolról követték Krisztust. Az Ige olyan atyafiak által terjed, akik felvállalják a Krisztushoz való tartozásukat, kiállnak az igazság mellett, akik nem a meghátrálás emberei. Nem tagadják meg Őt akkor sem, ha az életük a tét.

Te milyen követője akarsz lenni Krisztusnak? Vállald a kereszt súlyát, kedves testvérem, vállald a szenvedést is, ha kell! Légy Krisztus hű követője! Ha mindeddig langyos voltál, arra is van bocsánat. Én szeretném hűséggel követni Őt! És te?

Benyowszky Csaba

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
9 + 8 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Mk 1:9–11 (vízkereszt ünnepe) „Történt pedig azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelte őt János a Jordánban.  És amikor jött ki a vízből, látta, hogy megnyílik a menny, és leszáll rá a Lélek, mint egy galamb; a mennyből pedig hang hallatszott: «Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.»”

A Biblia világosan tanítja, hogy akik Jézus tanítványai és követői akarnak lenni, azok először megtérnek, majd alá is kell, hogy merítkezzenek (Mt 28:19). A keresztyén gyülekezetekben nem az a kérdés, hogy be kell-e merítkezni, hanem az a vitatott, hogy mikor és milyen formában kell ezt tenni. Bibliai példák sora bizonyítja, hogy amikor valaki megtért, azután alá is merítkezett. Az Úr Jézus, a Megváltónk is példát mutatott ebben. Számára a bemerítkezés szimbolikus cselekmény, ami a halálba való bemerítkezését ábrázolta ki, ami a Golgotán történt, valamint a feltámadását a halálból.