2019. január 8., kedd

DÉLELŐTT | 
Miről ismered fel őt?

Igehely: Jn 1:43-51; Kulcsige: 1:49 „Nátánaél így szólt hozzá: Mester, te vagy az Isten Fia, te vagy Izráel királya!”

Amikor Nátánaél kételkedett Jézus származásának helyét illetőleg, Fülöp ahelyett, hogy elkezdte volna magyarázni az érzéseit, benyomását, tapasztalatát, amit átélt Jézus közelében, csak ennyit mondott: „Jöjj, és lásd meg!” Ezt neked is látnod kell! Személyesen kell meggyőződnöd róla. Mi készek vagyunk időt szánni rá, ha valaki valami újdonsággal áll elő? Akkor teszünk csak egy lépést is, ha éppen foglalkoztat bennünket az adott kérdés. Jól tudja ezt a mai marketig is, a személyre szabott, érdeklődési körnek megfelelő reklámok megjelenítésével. Tudják, mivel érdek vezet, meg fogunk mozdulni, keresni fogjuk az információt.

Nátánaél tele volt valódi őszinte váradalommal a Messiás küszöbön álló eljövetele kapcsán. Ezt kereste, kutatta az Igében, és Jézus látva az álnokság nélküli szívét, felfedte magát neki. Nem méricskélés, fontolgatás volt benne, hanem őszinte keresés. Csak akkor fogod felismerni Őt, ha te is így közeledsz hozzá. Ha őszinte keresés van a szívedben, mindig találkozásod lehet vele. Ekkor már nem én ismerem fel Őt, hanem Ő megengedi, hogy felismerjem. A rászorulóban, az éhezőben, a szomjazóban, a betegben. Közvetve, és közvetlenül Vele találkozhatunk. Fel akarod ismerni ma is? Akkor menj, és lásd meg! Keresd fel!

Dóczi Ákos

DÉLUTÁN | 

Új ég és új föld ígérete

Igehely: Ézs 65:17-25

A dodó 1 m magas, röpképtelen galambféle volt, a 17. század végén, elsőként feljegyzett és dokumentáltan kipusztított állat. A sor itt nem állt meg, mert az ember vagy szórakozásból, vagy állatainak a védelme érdekében, vagy gazdasági tevékenysége miatt, 1900 óta 400 gerinces fajt pusztított ki a Földön. Sok-sok állat és növényfajt azelőtt kipusztítunk, mielőtt felfedezhettük volna a létezésüket. Erdő irtás, vegyszerek használata, állattenyésztés, iparosodás, vízszennyezés, talajszennyezés, talajerózió, háborúk és még folytathatnánk a sort. Erre utal egy indián közmondás is: „Ha majd kivágtad az utolsó fát, és megmérgezted az utolsó folyót, kifogtad az utolsó halat, rájössz, hogy a pénz nem ehető”. Igeszakaszunk egy új égről, és egy új földről beszél, mely legalább annyira beazonosíthatatlan időben, mikéntjében és hogyanjában, mint az általunk ismert teremtés. Mindezt a választott nép, Isten népe fogja megtapasztalni, akik az Övéi. Egy azonban biztos, amit az Úr ígér: „Nem árt és nem pusztít szent hegyemen senki.” Megváltozott szívvel, értelemmel és gondolkodásmóddal egy új értékrendben mindez valóság lesz. Legyünk jó sáfárai annak a világnak, amiben most élünk, hogy tudjuk tükrözni már itt az eljövendőt. Ez hívő emberként a küldetésünk.

Dóczi Ákos

 Napi áhítat

Igehely: 1Thessz 3:1–13; Kulcsige: 1Thessz 3:3 „Hogy senki meg ne tántorodjék a mostani megpróbáltatásokban. Hiszen ti is tudjátok, hogy erre vagyunk rendelve.”

Pálnak az a nyugtalansága van most előttünk, amit mi is érzünk akkor, ha nem érünk el valakit, pedig tudjuk jól: még jó lenne ott lenni mellette, bátorítani, látni lépéseit, életét. Egyfajta szülői felelősség ez, amit Pál most lelki atyaként él meg. Azon töpreng az apostol: vajon elég erős-e a fiatal gyülekezet hite? Kézzel-lábbal törekszik, hogy ott legyen mellettük, de nem sikerül. Végül Timóteust küldi el hozzájuk maga helyett. Meg a leveleit.