Igehely: Jn 12:1-11; Kulcsige: 12:3 „Mária ekkor elővett egy font drága valódi nárdusolajat, megkente Jézus lábát, és hajával törölte meg; a ház pedig megtelt az olaj illatával.”
Az Úr Jézus nem sok elismerésnek örvendett, miután Lázárt feltámasztotta a halálból. Ellenségei egyre inkább csak szaporodtak. Betániában, Lázárék házában már igen otthonosan érezte magát az Úr. Együtt ül az asztalnál Lázárral, a két nővér pedig szokás szerint végzi azt, amit a szívük diktál. Márta a konyhában végzi kedvenc feladatát, Mária pedig a lelki dolgokra fekteti a hangsúlyt. A kenet, amivel Mária az Urat megkente, az valódi és drága volt, nem valami olcsó utánzat. Ez kap hangsúlyt a történetben. Bár ezért Mária kritikát kapott (de azt is nézni kell, hogy kitől!), ő maga nem kezdett el védekezni és magyarázkodni, mint ahogy ez mostanában divatos. Az Úr a védelmére kel, és olyan magyarázatot mond a ,,könyvelőnek”, ami enyhe dorgálásnak is megfelelne. Mária nem ismerhette a kenet pontos értékét, de érdekes, hogy Júdás igen. Hivatkozott is a szegényekre, de neki semmi köze nem volt hozzájuk.
Hogyan lehet egészségesen értelmezni, amit itt az Úr mond: ,,...én nem leszek mindig veletek” azzal ellentétben, amit mennybemenetele előtt mond: ,,...én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig”? (Mt 28:20)
Dániel Zalán
Amnón és Támár
Igehely: 2Sám 13:1-19
Dávid családjának egyik szégyenfoltja ez a történet, amely nemcsak abban az időben fordult elő, hanem a modern korszakban is. Ezt vérfertőzésnek nevezik. Az a csalafintaság, amely által magáévá tette Amnón a lánytestvérét, arra vall, hogy nem egyszerű balesetről van szó. Úgy látszik, hogy a testi kívánság sok esetben nem uralható. Ez ellen Pál így védekezik: ,,megsanyargatom és szolgává teszem testemet, hogy amíg másoknak prédikálok, magam ne legyek alkalmatlanná.” (1Kor 9:27) ,,Intelek titeket: a Lélek szerint éljetek, és a test kívánságát ne teljesítsétek.” (Gal 5:16) ,,A testet pedig ne úgy gondozzátok, hogy bűnös kívánságok ébredjenek benne.” (Róm 13:14) Nehéz terület ez. De érdemes felidézni József magatartását az egyiptomi Potifár feleségével szemben, amikor neki lett felkínálva a bűnös cselekedet.
Azt, hogy égbekiáltó bűn történt Amnón és Támár között, az is bizonyítja, hogy gyűlölet lett belőle, ami végül gyilkosságba torkollt.
Dániel Zalán
Új hozzászólás