2019. december 5., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Eljött az idő teljességében

Igehely: Gal 4:4-5; Kulcsige: 4:4a „De amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát.”

Isten teremtette az időt, ezért neki van a legjobb időbeosztási terve. Az üdvtervben mindent pontosan kigondolt, amit következetesen és csodálatosan be is tart a javunkra. „Előre el is határozta, hogy fiaivá fogad minket Jézus Krisztus által, akarata és tetszése szerint” (Fil 1:5). Az előbbi próféciákban láthattuk, hogy Isten tudja a legjobban, mikor minek van az ideje, hiszen Ő szabta meg mindennek az idejét (Préd 3:1). „Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!” (Zsolt 90:12)

Hamarosan Jézus Krisztus születését fogjuk ünnepelni, akinek jövetele teljessé tette az időt, vagyis beteljesítette Isten tervét. Ha Isten akarata szerint telik az életünk ideje, akkor boldog, beteljesedett, minőségi időt töltünk. „Ha tehát a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek”(Jn 8:36). Nem kényszer és nyomás alatt cselekszünk, mert a Fiúság Lelke vezet, hogy minden időben áldjuk az Urat, és éljünk dicsőségére.

Mivel töltöd az idődet? Van Istennek beleszólása az időbeosztásodba?

Dézsi István

DÉLUTÁN | 

Minden tiszta a tisztának

Igehely: Tit 1:10-16

Ha a szövegkörnyezetből kivesszük ezt az igazságot, és az élet minden területére alkalmazzuk, nagy káoszba juthatunk. Mégis vannak, akik ezt megteszik, hogy erkölcstelen és tisztátalan életüket igazolják vele. A saját vesztükre teszik (2Pt 3:16).

A szövegkörnyezetet figyelembe véve viszont kimondhatjuk, hogy az újjászületett hívő ember számára minden étel tiszta. Mert „az étel pedig nem változtat Istenhez való viszonyunkon; ha nem eszünk, nem lesz belőle hátrányunk, és ha eszünk, abból sem lesz előnyünk.” (1Kor 8:8)

Ha viszont valakinek a szíve tisztátalan, hiába próbálja csupán bizonyos étkezési szabályok vagy szertartások betartásával kiharcolni a belső tisztaságot. Ilyen esetben még a böjtölés is haszontalan. Semmire sincs nagyobb szüksége az ilyennek, mint megtérésre, elfogadva a bocsánatot ingyen kegyelemből, hisz nem lehet kiérdemelni azt. Mert az igazi probléma nem a minket körülvevő tisztátalan környezet, hanem a belső romlottság és gonoszság veszélye. „Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól.” (Jn 17:15)

Dézsi István

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
6 + 7 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Mk 1:9–11 (vízkereszt ünnepe) „Történt pedig azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelte őt János a Jordánban.  És amikor jött ki a vízből, látta, hogy megnyílik a menny, és leszáll rá a Lélek, mint egy galamb; a mennyből pedig hang hallatszott: «Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.»”

A Biblia világosan tanítja, hogy akik Jézus tanítványai és követői akarnak lenni, azok először megtérnek, majd alá is kell, hogy merítkezzenek (Mt 28:19). A keresztyén gyülekezetekben nem az a kérdés, hogy be kell-e merítkezni, hanem az a vitatott, hogy mikor és milyen formában kell ezt tenni. Bibliai példák sora bizonyítja, hogy amikor valaki megtért, azután alá is merítkezett. Az Úr Jézus, a Megváltónk is példát mutatott ebben. Számára a bemerítkezés szimbolikus cselekmény, ami a halálba való bemerítkezését ábrázolta ki, ami a Golgotán történt, valamint a feltámadását a halálból.