2019. augusztus 4., vasárnap

DÉLELŐTT | 
Megbízatás evangéliumhirdetésre

Igehely: Róm 1:1-7; Kulcsige: 1:5 „Általa kegyelmet és apostolságot kaptunk arra, hogy az ő nevéért hitre és engedelmességre hívjunk fel minden népet.”

Mózes és Józsué Jahve szolgáinak nevezték magukat. Az apostol szó kifejezetten keresztyén újdonságnak számít, hiszen maga Jézus nevezte így a tizenkettőt. Később Pál is apostol lett. Az apostolok megkülönböztető jelei abban voltak, hogy Jézus személyesen hívta el őket, és szemtanúi voltak a történelmi Jézus életének, de különösen feltámadásának. Őket küldte el Jézus, hogy a tőle kapott hatalommal hirdessék az evangéliumot. Az újszövetségi apostol tehát hasonlított az ószövetségi prófétára, akit Jahve hívott és küldött, hogy az Ő nevében beszéljen. Pál öt pontban foglalja össze az evangéliumot.

1. Az evangélium Istentől ered. A keresztyén örömhír nem más, mint Isten evangéliuma. Ezt nem emberek találták ki: Isten jelentette ki számunkra. Ez az első és legfontosabb meggyőződés, amely minden hiteles evangéliumhirdetést megalapoz.

2. A Szentírás az evangélium mellett tanúskodik. Igaz, hogy Isten az evangéliumot az apostoloknak nyilatkoztatta ki, de nem teljes újdonságként adta nekik, mert a próféták által már ígéretet tett erre az Ószövetségben. A bűneset után Isten azonnal kijelentette a protoevangéliumot, amelynek lényege, hogy az asszony magva a kígyó fejére fog taposni.

3. Az evangélium lényege Jézus Krisztus (Róm 1:3-4). Isten Pál apostolt kiválasztotta az evangélium hirdetésére, amely az Ő Fiáról szól. Az evangélium Krisztusban központosul, és aki csak egy lépést is eltávozik Krisztustól, az az evangéliumtól távolodik el.

4. Az evangélium hatásköre minden népre kiterjed. Az örömhír mindenkié. Nekünk is el kell szakadnunk minden faji, nemzeti, törzsi vagy osztálygőgtől, és el kell ismernünk, hogy az evangélium mindenkinek szól.

5. Az evangélium célja: a hit engedelmessége – az engedelmesség a hité, nem pedig a törvényé. Az evangéliumra adott illő válasz nem más, mint a hit. Az evangéliumban való élő és igaz hit elkerülhetetlenül élethossziglan tartó engedelmességhez vezet. A hit engedelmességének célja Krisztus nevének tisztelete. A megbízatás neked is szól: hirdesd az evangéliumot!

Vajda Miklós

Imaáhítat: 

Magasztaljuk Istent a bűnbocsánatért! – Zsolt 103:1-5

Bibliaóra: 

Legyünk hűségesek Istenhez! – Mal 2:1-2, 8-16 (2Krón 16:9a)

DÉLUTÁN | 

Péter helyreállítása

Igehely: Jn 21:15-23

Péter korábban, egy tűz mellett ülve háromszor tagadta meg Jézust. Most egy másik tűz mellett, a tanítványok és Jézus Krisztus jelenlétében rendbejön az élete. A második tűz emlékeztette őt az első tűznél tett átok alatt való tagadásaira. Jézus úgy szólította meg őt, ahogyan első találkozásukkor (Simon, Jóna fia), és ezt kérdezte tőle: „Jobban szeretsz-e engem, mint ezek?” (Jn 21:15) E kérdés oka Péter szeretetének bizonygatása, de nem bizonyítása. Amikor Jézus Krisztus szenvedéseiről és haláláról beszél, és arról, hogy még a tanítványai is elhagyják, Péter azt mondja, hogy ő mindenkinél jobban szereti, és kész meghalni érte. Jézus figyelmezteti Pétert, hogy el fogja hagyni a helyét, és háromszor megtagadja őt. A háromszori tagadás után az Úr háromszor teszi fel ugyanazt a kérdést. Aztán háromszori apostoli megbízás után helyreállítja a tagadó tanítványt. Péter elhagyta a helyét, és azért kellett őt helyreállítani. A nagy kérdés az, hogy Péternek a tűz mellett kellett-e lennie? Semmiképpen sem, hanem a kereszt mellett. Legalább három következtetést vonhatunk le Péter helyreállításának történetéből:

1. Péter nem képes önerőből helyreállni. Amint a szerecsen sem tudja bőre színét megváltoztatni, vagy a párduc letörölni a foltjait, úgy az ember sem képes önerőből megszabadulni a bűneitől. A bűn a legsúlyosabb lelki teher a világon. Erről tesz bizonyságot Dávid: „Mert éjjel-nappal rám nehezedett kezed, erőm ellankadt, mint a nyári hőségben.” (Zsolt 32:4)

2. Az Úr Jézus Krisztusnak el kellett hagynia királyi helyét, hogy meghaljon egy bűnösért. Meg kellett halnia a kereszten ahhoz, hogy a „Pétereket” helyreállíthassa. Ezért nem szállt le a keresztről, pedig megtehette volna, de akkor mi soha sem állhattunk volna helyre.

3. Akármilyen nagy legyen is valaki, mégis elbukhat. Azonban Isten kegyelme és bűnbocsátó hatalma helyreállítja a bűnbánó embert. „Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól.” (1Jn 1:9)

Vajda Miklós

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
10 + 6 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 2Kir 2:1–18; Kulcsige: 2Kir 2:11 „Amikor azután tovább mentek, és beszélgettek, hirtelen egy tüzes harci kocsi jelent meg tüzes lovakkal, és elválasztotta őket egymástól. Így ment föl Illés forgószélben az égbe.”

Erre a történetre gyakran úgy szoktunk hivatkozni, mint amikor Illés tüzes szekéren ragadtatik el az Úrhoz. Az ige viszont csak annyit említ, hogy ,,Hirtelen egy tüzes harci kocsi jelent meg tüzes lovakkal, és elválasztotta őket egymástól. Így ment föl Illés forgószélben az égbe.” De valóban a tüzes szekér is jelen volt. Elizeus szempontjából jelentős, hogy élete következő nagy krízisében lát újra tüzes szekereket (2Kir 6:17). A tűz jellemzően Isten ítéleteként jelenik meg, az Édenből való kiűzetés óta (tüzes pallos).