Igehely: Ef 6:1-4; Kulcsige: Ef 6:1 „Gyermekek! Engedelmeskedjetek szüleiteknek az Úrban, mert ez a helyes.”
A család a társadalom alapegysége, ahol közösség, szeretet és egység köti össze a családtagokat. Azt is szoktuk mondani, hogy a család egy férfi és egy nő életközösségéből, valamint az Istentől kapott gyermekekből áll. A családnak tehát több tagja van. De mi köti össze őket? Úgy a társadalomban, mint annak legkisebb sejtmagjában, a családban, Isten törvényei kell irányítsanak. A hívő családban Isten Igéje a mérce.
Mai igénk azt mondja, hogy a gyermekek legyenek engedelmesek a szüleiknek. Az engedelmesség természetes is kellene legyen, hiszen a gyermek minden tekintetben szülei segítségére, tanácsára szorul. Mégis tanítani kell erre gyermekeinket, néha a fegyelmezés eszközeit is bevonva. Később az Igére hivatkozva mondhatjuk nekik: legyenek azok, mert ez az Isten akarata. Jó az, ha gyermekeink megértik, hogy ezt Isten kéri tőlük, és hogy e nélkül nem működik a családi békesség. Jó, ha mi, szülők, példát mutatunk nekik az Úr iránti engedelmességben, ha mindannyian betartjuk Isten rendelkezéseit, és nem kérünk számon olyan dolgokat, amiben mi nem mutatunk példát. Az Úr Jézus engedelmessége legyen példa előttünk, hogy az ígéretek részesei lehessünk!
Veress Ernő
Mindezek mellé szeretetet!
Igehely: 2Pt 1:5–11
Péter apostol kétszer is kihangsúlyozza ebben az igeszakaszban azt az igyekezetet, ami a hívő embernek a gyümölcsterméshez és az elhívás megerősítéséhez szükséges. A gyümölcstermést a hit ajándékával kezdi, és a listát végül a szeretet kincsével fejezi be. A szeretet két nagyon fontos megnyilvánulását láthatjuk a filadelfia és az agapé kifejezéseiben. Az egyik a testvérszeretetre, a másik pedig az Istentől kapott önzetlen szeretetre utal. Hittel kezdeni és szeretettel zárni – ez a hívő élet alapja. Baj az, ha szolgálatunkból a szeretet melegsége elmarad. Igyekezzünk tehát arra, hogy úgy dolgozzunk, hogy „minden dolgunk szeretetben menjen végbe” (1Kor 16:14). Pál azt mondja, hogy szeretet nélkül semmik vagyunk (1Kor 13). Az Úr Jézus a szeretet parancsát hagyta ránk. Vigyázzunk, hogy hívő életünk ne legyen megszokott, gépies! Legyen benne a szeretet tüze, az Úrért és az emberekért való forró lelkesedés! Így életünk nem lesz terméketlen, és szolgálatunkat sem fogja fenyegetni a kiégés veszélye.
Veress Ernő