2018. szeptember 21., péntek

DÉLELŐTT | 
Szentségben és tisztaságban

Igehely: 1Thessz 4:3-9; Kulcsige: 1Thessz 4:4 „Hogy tanuljon meg mindenki szentségben és tisztaságban élni feleségével.”

A házaséletben együtt kell haladnia férjnek és feleségnek a megszentelődés útján. Mint ahogy „Isten akarata, hogy minden ember üdvözüljön” (1Tim 2:2), úgy az is „Isten akarata, hogy megszentelődjetek” (3). Ez a szakasz arra tanít, hogy a megszentelődést legjobban a paráznaság bűne teszi lehetetlenné. A pogányok (nem hívők) a kívánság szenvedélyével élnek (5). Erről szólnak a pajzán dalok, filmek, reklámok, stb. A szent szó azt jelenti: elkülönített, félretett egy bizonyos célra, itt Isten számára és a házastárs számára. Soha senki más nem veheti igénybe, mert az övé.

Hogy szentségben és tisztaságban tudjon élni szükséges, hogy a Szentlélek beírja a hívő ember szívébe, értelmébe és akaratvilágába, hogy kizárólagosan a házastársáé a teste. Jób mondja: „Szövetségre léptem szemeimmel, és hajadonra mit sem ügyeltem” (Jób 31:1 Károli). A bűn érkezésének fokozatai eleitől fogva azonosak: „megláttam... megkívántam... elvettem”, akár az első bűnesetre gondolunk, akár Dávid bukására. A könyörgés és böjt által Isten győzelemre vezet a kívánságok ellen, és megerősít igéje által.

Miért várja el Isten a szentséget és tisztaságot a házasságban? Mit tehetnél ma házassági kapcsolatod építéséért?

Tőtős János

DÉLUTÁN | 

Testvérek lázadása a tekintély ellen

Igehely: 4Móz 12:1-15

Mózes átélte, hogy saját testvérei lázadtak fel ellene. Ürügyet kerestek a házasságában, de az igazi ok az irigység volt, és valóban egyenlőeknek érezték magukat Mózessel. A legnehezebb egy elöljáró számára, ha saját családja nem ismeri el, és tőlük kell elszenvedni a megvetést. A legszelídebb ember, Mózes, nem védte magát az Áron és Mirjám dacoskodása ellen, és nem zökkent ki szelídségéből. Az Úr azonban meghallotta beszédüket, és Ő sietett szolgája védelmére. A Sátán munkája ma is, hogy éket verjen a vezetők közé.

A lázadó lelkületet Isten számon kéri. Mirjám poklos lett az Úr haragja miatt, Áron pedig megalázkodott, és így szólította Mózest: „Uram”. Ezt elkerülhették volna. Az egész gyülekezetnek is kárára volt az eset. Nem folytathatták a vándorutat Kánaán felé hét napig Mirjám poklossága miatt, és ezt mindenki tudta. Mózes kész volt imádkozni Mirjám gyógyulásáért. Van olyan közösség, ahol nem zárul le hét nap alatt a lázadás története, és addig nincs előrehaladás, különösen, ha „Mózes” is kizökken a szelídségből.

Imádkozzunk, hogy az Úr adjon igazi békességet a vezetőink háznépe számára, és az Úr közelségében rendeződjenek soraink!

Tőtős János

 Napi áhítat

Igehely: 1Kir 12:6–16; Kulcsige: 1Kir 12:8 „De ő nem fogadta meg a tanácsot, amelyet a vének adtak neki, hanem tanácskozott az ifjakkal is, akik vele együtt nőttek fel, és az ő idejében álltak szolgálatba.”

Isten választott népe sohasem alkotott egységes királyságot. Dávid és Salamon birodalma Júda, Jeruzsálem és Észak-Izráel királyságaiból állt, akik egy rövid időre közös királyt választottak. Dávid családjának dinasztikus öröklését csak Jeruzsálem és Júda ismerte el. Az északi törzsek a Dáviddal kötött szerződés (2Sám 5:3) alapján fenntartották maguknak a királyválasztás jogát. Dávid személye összekovácsolta a népet, Salamont inkább csak elfogadták, de Roboámnak már bizonyítania kellett, hogy népének jólétét és nem saját büszke vágyait fogja szolgálni.