Igehely: Mt 26:51-56; Kulcsige: Mt 26:52 „Ekkor így szólt hozzá Jézus: Tedd vissza kardodat a helyére, mert akik kardot fognak, kard által vesznek el.”
Júdás árulása megtörtént, és a feldühödött zsidó vezetők, papok és katonák jöttek, hogy végre elfogják Jézust. Az egyik tanítvány karddal rendelkezik és használni is meri, levágva a főpap szolgájának fülét. Jézus egyetlen szavával megállítja az erőszakot, amit a tanítvány hevességében alkalmazott, majd meggyógyítja Málkus fülét (Jn 18:10).
Jézus magatartásából és szavából több következtetést lehet levonni:
1. Jézus nem pártolja a támadó magatartást (52. v.), és ha kérdezünk tőle, tanácsot várunk tőle, akkor meg kell várni a választ (aktuális bizalom Jézusban és az ő szavában).
2. Jézusnak nincsen gondja a jogos önvédelemmel, noha a katonák úgy kezelték őt, mint egy közönséges bűnözőt, de a jogosságot a jelen szituációban alárendeli a küldetésnek, miszerint ő az életét áldozza az emberiségért (54. v).
3. Jézusnak lehetősége lett volna tizenkét seregnyi angyalt hívni saját védelmére, akik beavatkoztak volna az eseményekbe. Ez azt mutatja, hogy Jézusnak mindvégig volt választása. Bármikor leállíthatta volna a folyamatot és megbüntethette volna azokat, akik igazságtalanul vádolták. (53. v.) „Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük.” (Mt 7:12)
Oláh Lajos
Vegyétek fel a keresztet!
Igehely: Mt 10:34-39
Hát ez a felszólítás igazán nem hangzik valami jó álláshirdetésnek! Toborzóirodák kecsegtető külföldi álláslehetőségeket kínálnak: korszerű munkakörülményeket ígérnek magas kereseti lehetőséggel, béren felüli juttatással, nyelvtanulás biztosításával, csapatépítési lehetőséggel, luxusnyaralással és megannyi extrával.
Ezzel szemben Jézus felszólítása a mindenkori tanítványokhoz, hogy életünk legyen az övéhez hasonló: merjük odaadni másokért! Hűségünk legyen hasonló az övéhez: tartsunk ki mindvégig! Szolgálatunkban kövessük őt: ne várjuk, hogy minket szolgáljanak, hanem a szolgálatra mi álljunk készen! Ezt jelenti a „kereszt felvétele”. A halálraítélt, amikor felvette keresztjét, leszámolt az élettel és készen állt a halálra. Keresztyénnek lenni annyi, mint vállalni a földbe hulló gabonaszem szerepét. Maga elhal, de áldozata százszoros termést hoz (Jn 12:24). Érzed-e te is testvérem a két eltérő életmód közötti feszültséget? De csak így juthatunk a halálból az életre! (39. v.)
„Ez a régi kereszt, melyet más úgy megvet,
Egyre vonzza az én lelkemet…” (UHH 490)
Oláh Lajos
