2018. november 14., szerda

DÉLELŐTT | 
Bizalomteljes segítségkérés

Igehely: 2Krón 14: 8-14; Kulcsige: 2Krón 14:10a „Akkor Ászá így kiáltott Istenéhez, az Úrhoz: Uram, neked nem nehéz megsegíteni az erőtlent a sokasággal szemben! Segíts meg bennünket, Urunk, Istenünk, mert rád támaszkodunk, és a te nevedben vonultunk e tömeg ellen!”

Ászá király jól kezdte uralkodását, azt tette, amit Isten jónak látott. Összetörte az idegen oltárokat, szent oszlopokat, áldozóhalmokat, tehát mindent, ami a bálványimádáshoz tartozott. Építkezései sikeresek és hasznosak voltak. Béke volt az országban és prosperitás. Megáldotta az Úr, mert az Ő arcát kereste. Ezt a jó előrehaladást egyszer csak megirigyelte a sátán. Az Etiópok hadat üzentek Izráel országának és királyának, túlerővel jöttek fel ellenük. Ebben a helyzetben Ászá király nem ijedt meg, de nem bízott a hadseregében, sem önmagában, hanem őszinte szívből segítséget kért: „Urunk Istenünk segíts meg bennünket, mert rád támaszkodunk...” (10) Nagyon szép ilyet olvasni egy királyról.

Dávid zarándok énekében is ezt olvassuk: „Szemeimet a hegyekre emelem, onnan jön az én segítségem. Az én segítségem az Úrtól van, aki teremtette az eget és a földet”. (Zsolt 121: 1-2) Az Úr meghallgatta imáját és nagy győzelmet adott neki.

Drága testvérem, szorult helyzetben vagy? Kiálts Istenhez bizalommal és alázattal. Ő szívesen megadja kéréseidet. Tudnál-e ma valakinek segíteni?

Szabó Mihály

DÉLUTÁN | 

Két lehetőség a jövőben

Igehely: 5Móz 28:1-26

Izráel népe számára a jövő kétféle formában lett eléjük tárva. Áldások az élet minden területén. A városban és a vidéken lakók számára is. Bárhol is éljünk, Isten mindenütt megtud áldani. Az Ő forrásai kiapadhatatlanok. A választás lehetősége a miénk. Ha engedelmeskedünk Isten szavának, Ő garantálja az áldásokat. Ha nem leszünk engedelmesek, az átkot hoz maga után.

„Áldott legyen az Isten, és a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak Atyja, aki megáldott minket minden lelki áldással a mennyekben, a Krisztusban.” (Ef 1:3) Fiában, az Úr Jézus Krisztusban minden áldást már nekünk adott. Még a legnagyobbat, az Ő Fiát is. Fájó, hogy az embereknek kellene az áldás - minél több és minél jobb, de Jézus Krisztus nem. Pedig nála nélkül nincs áldás sem a jelenben, sem a jövőben. Gondoljunk most az áldások sorozatára: békesség, nyugalom, bűnbocsánat, reménység, örök élet. Ezen kívül pedig a mindennapi gondviselés és testi szükségleteink betöltése. Milyen csodálatos lehetőség nemet mondani a Sátánnak, aki azért jött, hogy lopjon és pusztítson (Jn 10:10). A választás lehetősége a miénk. Válasszuk Őt, az áldások kútforrását. Senkit nem hallottam, hogy megbánta volna, hogy Jézust választotta.

Szabó Mihály

 Napi áhítat

Igehely: Mk 1:21–28 Kulcsige: Mk 1: 22 „Álmélkodtak a tanításán, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók.”

Jézus tanításán álmélkodtak az emberek. Felismerték a különbséget Jézus és az írástudók tanítása között. Ő hatalommal beszélt; azoknak szavai erőtlenek voltak: „Ő volt a hang, azok csak visszhangok. A Törvényadó, Törvénymagyarázó és Bíró isteni tekintélye úgy átsugárzott tanításán, hogy az írástudók tanítása nem tűnhetett másnak, mint fecsegésnek” (Jamieson, Fausset és Brown kommentár). Szavainak hatalmát cselekedetei és csodái is igazolták. Csoda csodát követett. Megnyilvánult Krisztus abszolút uralma a betegségeken, démonokon, a halálon és a természet elemei felett.