2018. november 10., szombat

DÉLELŐTT | 
Elmúláshoz közeli régiek

Igehely: Zsid 8:6-13; Kulcsige: Zsid 8:13 „Amikor új szövetségről szól, elavulttá teszi az elsőt, ami pedig elavul és megöregszik, az közel van az elmúláshoz.”

Korunkat a gyors változás jellemzi. Az idősebbeknek elég nehéz már lépést tartaniuk ezzel a gyorsasággal. Talán megtörtént velünk is, hogy örömet akartunk szerezni szüleinknek egy új telefonkészülékkel, de amikor meglátták a sok gombot, ijedten, valahogy így reagáltak: „jobb volt nekünk a régi!” Lehet, hogy ez csak addig tartott, amíg rájöttek, hogy az új termék, bár más, mégis több mindent tud, és könnyebb vele a kapcsolatfelvétel.

Bár Istenről az van megírva, hogy Benne nincs változás, sem változásnak árnyéka, de a mi érdekünkben Ő is változtatott az évezredek alatt: új szövetséget kötött az emberiséggel. A Sínai szövetséget, amit Mózes révén szerzett Izráellel új szövetségre „cserélte”. Ezt a szövetséget Isten Jézus Krisztus személyén keresztül kötötte nemcsak Izrael népével, hanem az egész emberiséggel. Ezzel a szövetséggel, Istennek az volt a célja, hogy az egész emberiséget megbékéltesse Önmagával. A szövetség alapja és pecsétje Jézus vére. Lényege, hogy minden ember személyesen járulhat Isten elé, Jézus vére érdemében bűneire bocsánatot kap, és Isten családjába nyer befogadást. Aláírtad-e már ezt a szerződést?

Sebestyén László

DÉLUTÁN | 

Láttam Isten dicsőségét!

Igehely: ApCsel 7:54-60

A Bibliában több olyan személyről olvasunk, akiknek megadatott, hogy lássák Isten dicsőségét. Ábrahámot megszólította Isten és ő engedelmeskedett neki; Ézsaiás látta a trónon ülő Urat; Péter, Jakab és János meglátták és megrémültek. Erről a dicsőséges Istenről beszélt István is a főpap előtt a népnek. Az emberek arra lettek figyelmesek, hogy István látja is azt, amiről beszél. Szentlélekkel telve az égre emelte tekintetét és „látta Isten dicsőségét és Jézust, amint az Isten jobbja felől áll.” A dühös férfiak látványa és a fogak csikorgatásának zaja nem ijesztette meg Istvánt, mert látta Isten dicsőségét. Mikor Isten gyermeke látja a dicsőséges Jézust, akiben reménykedik, képes átmenni bármilyen próbán, nehéz helyzeten. Lehet az kórházi ágy, pénzügyi nehézség, bizonytalan élethelyzet. Ezt a dicsőséget a sátán próbálja elrejtetni előlünk, mivel tudatában van, hogy Jézus Krisztus evangéliumának dicsősége képes a hívőt átformálni, és egyre szorosabb kapcsolatra vinni teremtőjével. Ha talán nem láttad ezt a dicsőséget a nap folyamán, jöjj most és szemléld ezt István békességében, aki gyilkosaiért is tudott imádkozni.

Sebestyén László

 Napi áhítat

Igehely: Lk 12:35–40; Igehely: Lk 12:37 „Boldogok azok a szolgák, akiket az úr, amikor megérkezik, virrasztva talál. Bizony, mondom néktek, hogy felövezi magát, asztalhoz ülteti őket, odamegy, és felszolgál nekik.”

A keleti kultúrában, Lukács idejében az embereknek nem volt órájuk, így a pontosság ismeretlen fogalom volt náluk. Amikor a ház ura el volt utazva, a szolgák várták a visszajövetelét. Miután az otthon maradt asszonyok és gyerekek elfogyasztották eledelüket, a szolgák mindig félretettek egy részt az eledelből arra az esetre, ha uruk megérkezne. Estére a ház népe nyugalomra tért, de a szolgának ébren, szolgálatra készen kellett várnia urát.

Amint a szolga várja haza urát, akképpen kell nekünk, hívőknek, várnunk vissza az Úr Jézust. Hogyan lehetünk készen az ő jövetelére?