2018. május 20., vasárnap

DÉLELŐTT | 
Szentlelkével pecsételt el

Igehely: 1Jn 4:1-13; Kulcsige: 1Jn 4:13 „Abból tudjuk, hogy benne maradunk, és ő mibennünk, hogy a maga Lelkéből adott nekünk.”

A pecsétet leggyakrabban az okmányok hitelesítésére használják. Lehetséges, hogy a használata annyira megszokott lett, hogy igazi értékére akkor jövünk rá, ha hiányzik az iratról. Legalább négy fontos szerepe van a pecsétnek: tulajdonjogot fejez ki, hitelesít, felhatalmaz és biztonságot ad.

A Szentlélek egyik fontos munkája az életünkben az, hogy megismerjük Jézus Krisztust. A keresztyén hit legfontosabb hitvallása: Jézus testben megjelent Krisztus.

Ha valaki nem vallja Őt testben megjelent Krisztusnak abban ott van az antikrisztusi lélek. A kis előrag – anti – azt jelenti: ellen vagy helyett. Az, amit Jézussal kapcsolatosan hiszünk, arról tanúskodik, hogy ellene vagyunk-e, vagy mellette. Ha nem Krisztusba vetjük a bizalmunkat, hanem valami másba, akkor is az antikrisztusi lélek van bennünk. Isten az Ige és Szentlelke által a Jézus Krisztusba vetett hitet munkálja. Szentlélek által élhetünk győzelmes életet a hamis prófétákkal és a világgal szemben (4. v.). Itt a világ szó azt a társadalmat jelenti, amely Isten nélkül él és gondolkodik. Isten Szentlelke bennünket eggyé tesz Istennel, azt mondjuk és tesszük, amit Ő jónak lát és elvár tőlünk.

A Szentlélek jelenlétének bizonyítéka a szeretet: „ha szeretjük egymást, Isten lakik bennünk, és az Ő szeretete lett teljessé bennünk” (11b). Az igazi szeretet Isten szeretetének megismerésével kezdődik és folytatódik, amely embertársaink iránt is megnyilvánul. „Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást” (Jn13: 35).

Isten Szentlelke az, aki biztosítja számunkra a megmaradást az Úrban, és Isten bennünk maradását. A Szentlélek által olyan bensőséges kapcsolatunk van az Úrral, amit szavakkal nem tudunk leírni és megfogalmazni. Az Ige azt mondja: „nagyobb az, aki bennünk van, mint aki a világban van” (4). Ha a gonoszságot látjuk, ami ebben a világban van, akkor megdermedünk, de maga az Úr Jézus az, aki biztosítja követőit, senki sem ragadhatja ki őket az Ő kezéből (Jn 10: 27-30).

Fekete Csaba

Imaáhítat: 

Könyörögjünk, hogy Urunk képére formálhasson minket a Szentlélek! – 2Kor 3:18

Bibliaóra: 

Vegyetek Szentlelket! – Jn 20:19-22; Lk 11:9-13; ApCsel 8:14-17 (Aranymondás: Lk 11:13)

DÉLUTÁN | 

A feltámadt Krisztus a Lélek adományozója

Igehely: ApCsel 2: 22-33

Jézus Krisztus személyének és munkájának megértése és elfogadása által lehet megkapni a Szentlélek ajándékát. Péternek olyan igazságokat kellett megosztania hallgatóival, amelyeket azok már tudtak, de nem ismerték fel, milyen jelentőségük van ezeknek az eseményeknek. Meg kellett tudniuk, hogy van egy Út, amely az életre visz, ahogy azt Dávid is hitte és vallotta: „megjelented nekem az élet útját” (28).

A próféciák szerint a Messiás egyik kiemelkedő szolgálata a vigasztalás. Jézus el tudja venni a szomorúságot, mert diadalmaskodott a bűn és a halál felett, amelyek a legnagyobb fájdalmat okozzák az emberek életében. Jézus életében beteljesedett a prófécia: „betöltesz engem örvendezéssel a te orcád előtt” (28), de beteljesedik ez mindazok életében is, akik hisznek benne.

Fontos szerepe van az Ige megértésének és elfogadásának abban, hogy valaki megkapja a Szentlélek ajándékát. Isten munkája mindig összhangban van az Igével. A Bibliából tudjuk, hogy Isten akarata volt az, hogy Jézus a keresztfán meghaljon. De kellett arról is halljanak az emberek Jeruzsálemben, hogy felelősek Jézus haláláért, hisz a Messiást feszítették keresztre, és ez az egyik legnagyobb gonoszság, amit az emberiség elkövetett Isten ellen. Ha ilyen formában nem is, de valamiképpen minden ember vétkezett Isten ellen. Isten azt várja el az emberektől, hogy magukra ismerjenek, az Ige tükrében lássák meg bűneiket, bánják meg azokat, térjenek meg azokból, és megkapják a Szentlélek ajándékát.  

Az engedelmességnek is nagyon fontos szerepe van a Szentlélek elnyerésében. Az Úr Jézus, amikor a hitről beszélt, hangsúlyozta az engedelmességet is. A hívő ember engedelmessége annak a bizonyítéka, hogy hite valódi, és kész Isten akarata szerint élni. A bemerítés által jut kifejezésre, hogy Jézusnak autoritása van a megkeresztelt élete felett, aki kész Őt teljes mértékben követni. Az Úr Jézusnak való engedelmességben kifejezzük a tiszteletünket is iránta, és aki nem tiszteli a Fiút, nem tiszteli az Atyát sem (Jn 5:23). 

Mi, baptisták (más vallásfelekezetekkel egyetértésben) azt valljuk, hogy a Szentlélek az Atyától és a Fiútól származik. Miért van jelentősége annak, hogy mit hiszünk?

Fekete Csaba

 Napi áhítat

Igehely: 1Móz 2:15–17; Kulcsige: 1Móz 3:6 „Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett.”

Ha az Édenkert történetének motívumaira gondolunk, a legtöbbünknek a kígyó és az alma jut eszébe? Honnan jött az alma képe elénk? A válasz a korai egyház tanítóinál keresendő, közülük is Szent Jeromosnál. Jeromost bízta meg I. Damasus pápa, hogy fordítsa le a héber és görög szentírási szövegeket az akkori latin köznyelvre. A latin gonosz és az alma szó pedig ugyanúgy hangzott: malus. A héber a peri szót használja a gyümölcsre, amely vonatkozhat ugyanúgy almára, fügére vagy akár citromra is.