2018. július 31., kedd

DÉLELŐTT | 
„Én vagyok a világ világossága”

Igehely: Jn 8:12-20; Kulcsige: Jn 8:12 „ Jézus ismét megszólalt, és ezt mondta nekik: Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.”

„Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.” (12) Jézus azt mondja magáról, hogy tudja, honnan jön és hová megy. (14) Mivel világosságban járt, mert maga volt a világosság, ezért útjára nem borult sötétség. Más szavakkal kifejezve: céltudatos életet élt, mivel tudta életének irányát. Buzdító hatással kell legyenek ránk ezek a szavak. Tisztában kell legyünk a következőkkel is: Jézus áldozata árán, mi lett azzal a múlttal, amellyel rendelkezünk („ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre” - 2Kor 5:17). Jézus áldozata árán világosságban járhatunk, és ezért azt is tudhatjuk, hogy merre tart az életünk. Isten olyan életre hívja gyermekeit, amelyben azok világosan felismerik és teszik akaratát. Szükséges, hogy olyan céltudatosan éljük mindennapjainkat, ahogyan azt Jézus tette. Jézus a világ világossága. Kérjük tehát Őt, legyen minden döntésünk világossága is.

Szűcs Dániel

DÉLUTÁN | 

„A megrepedtet nem töri szét”

Igehely: Ézs 42:1-9

Micsoda bátorító szavak, nem csak Izráel népe számára, aki a babiloni fogságban sínylődött, hanem számunkra is. Talán azt gondolod, hogy számodra nincs szabadulás, nem látszik semmi abból, hogy Isten gondolna rád. Mégis, Isten számodra is elküldte a Szabadítót. Izráel azt gondolta, hogy Isten elfelejtkezett róla. Ismerős ez az állapot? Legyen bátorító e kijelentés: Isten nem feledkezett el rólad. A Szabadító ismeri helyzeted, Ő kész megtartani. Tudja, mennyire törékeny vagy. Ézsaiás próféta két képet használ, hogy szemléltesse állapotunkat. A megrepedt nádszálat és a füstölgő mécsest. A nádszál nagyon törékeny, különösen, ha hibás. Ha megreped, semmire sem jó. A füstölgő mécses hamar kialszik, ha elfogy az olaj. Ehhez hasonló az ember lelke is. Megreped, mint a nádszál, és füstölög, mint a mécses Jézus Krisztus nélkül. Ő azonban engedte, hogy összetörjék testét a Golgotán, hogy a mi megrepedt életünk ne repedjen tovább. Adjunk hálát, hogy a mi életünket Krisztus, a Szabadító nem összetörni akarja, hanem megmenteni és szolgává tenni.

Szűcs Dániel

 Napi áhítat

Igehely: 1Móz 2:15–17; Kulcsige: 1Móz 3:6 „Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett.”

Ha az Édenkert történetének motívumaira gondolunk, a legtöbbünknek a kígyó és az alma jut eszébe? Honnan jött az alma képe elénk? A válasz a korai egyház tanítóinál keresendő, közülük is Szent Jeromosnál. Jeromost bízta meg I. Damasus pápa, hogy fordítsa le a héber és görög szentírási szövegeket az akkori latin köznyelvre. A latin gonosz és az alma szó pedig ugyanúgy hangzott: malus. A héber a peri szót használja a gyümölcsre, amely vonatkozhat ugyanúgy almára, fügére vagy akár citromra is.