2018. július 27., péntek

DÉLELŐTT | 
Gyülekezeti kórkép: Gyenge, de krisztusi gyülekezet

Igehely: Jel 3:7-13; Kulcsige: Jel 3:8 „Tudok cselekedeteidről. Íme, nyitott ajtót adtam eléd, amelyet senki sem zárhat be, mert bár kevés erőd van, mégis megtartottad az én igémet, és nem tagadtad meg az én nevemet.”

A szmirnaiakhoz hasonlóan a filadelfiaiak is kizárólag dicséretet kaptak a nekik címzett levélben. Biztosak lehetünk abban, hogy Jézus nem volt velük szemben elfogult. Mindaz, amit mondott úgy igaz, ahogy azt János hallotta és leírta. A levél üzenetében nincsenek túlzások és nem lettek bűnök eltakargatva. Létezik a gyülekezeti élet minőségének az a szintje, amelyben a Szent és Igaz nem talál kifogásolnivalót. Ugye ilyen értékelésre vágyunk mi is?! Olyan ez, mint amikor a tálentumok példázatban a szolgák ura hazatért és megdicsérte jól sáfárkodó alkalmazottait: „Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, menj be urad ünnepi lakomájára”! (Mt 25:21.23)

Filadelfiát Isten gazdagon megjutalmazta állhatatosságáért. Az Igét megtartották, ezért ajándékba kapják legádázabb ellenségeiket, akiket maga az Úr fog alázatra kényszeríteni. Jézus nevét nem tagadták meg, ennélfogva számíthatnak a közeledő nagy kísértések idején Uruk megtartó hatalmára. Miért feledkezünk meg olyan könnyen arról, hogy Isten elsősorban a hűséget várja el tőlünk? (1Kor 4:2) Miben szükséges változnunk, hogy még hűségesebb szolgáknak bizonyuljunk?

Szabó László

DÉLUTÁN | 

Szeretsz-e engem?

Igehely: Jn 21:17

Jézus háromszor tette fel Péternek ugyanazt a kérdést: „Szeretsz-e engem?” Azóta eltelt kétezer év, de még mindig visszhangoznak ezek a szavak Jézus mindkori követőinek szívében-lelkében: Vajon szeretem-e eléggé? Vajon látható-e szeretetem? Megvan-e Mesterem velem elégedve?

Jézus szelíd szavaiban Péter felismerte múltját, jelenjét és jövőjét, hisz korábban, a főpap udvarán égő tűz mellett melegedő emberek között háromszor tagadta le, hogy a názáreti követője. Pillanatok alatt szertefoszlott korábbi ígérete, miszerint kész lenne börtönbe vagy halálba menni Jézussal (Lk 22:33). Ebben a csúfos lelki kudarcélményben felismerte milyen áldozatot is képes ő hozni Jézusért valójában. Meglátta esendőségét, labilitását és gyengeségét. De Jézus nem írta le és nem marasztalta el bukott szolgáját. Megbocsátotta hűtlenségét. Kapott Péter egy második esélyt. Újat kezdhetett. Tiszta lappal indulhatott. Jézus újra bizalmat szavazott neki. „Nem mindennapi dolog, hogy olyasvalakivel találkozunk, aki egy második esélyt ad nekünk – még szokatlanabb, hogy valaki minden nap ad nekünk egy második esélyt” (Max Lucado).

Szabó László

 Napi áhítat

Igehely: Mk 1:9–11 (vízkereszt ünnepe) „Történt pedig azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelte őt János a Jordánban.  És amikor jött ki a vízből, látta, hogy megnyílik a menny, és leszáll rá a Lélek, mint egy galamb; a mennyből pedig hang hallatszott: «Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.»”

A Biblia világosan tanítja, hogy akik Jézus tanítványai és követői akarnak lenni, azok először megtérnek, majd alá is kell, hogy merítkezzenek (Mt 28:19). A keresztyén gyülekezetekben nem az a kérdés, hogy be kell-e merítkezni, hanem az a vitatott, hogy mikor és milyen formában kell ezt tenni. Bibliai példák sora bizonyítja, hogy amikor valaki megtért, azután alá is merítkezett. Az Úr Jézus, a Megváltónk is példát mutatott ebben. Számára a bemerítkezés szimbolikus cselekmény, ami a halálba való bemerítkezését ábrázolta ki, ami a Golgotán történt, valamint a feltámadását a halálból.