Igehely: Lk 18:9-14; Kulcsige: Lk 18:12 „Böjtölök kétszer egy héten, tizedet adok mindenből, amit szerzek.”
Két ember ment fel a templomba imádkozni, de csak az egyik ment haza megigazulva. Mondhatnánk azt is, hogy a farizeus ezzel az imájával többet ártott, mint használt. Mi értelme van az olyan kegyességi gyakorlatnak, ami nem éri el a célját? Az ember, ha nem alázza meg magát, csak becsapja önmagát. Sajnos, nagyon sok ilyen farizeusi ima hull ma is a porba. Nagyon sok böjt, sokszor nem más, mint koplalás. Nagyon sok adakozás csupán szemfényvesztés, mert az ember saját dicsőségét keresi, és nem az Istenét. Ne felejtsük el, hogy üdvösségünkért semmit sem tehetünk. A legjobbnak tűnő cselekedeteink is tisztátalanok az Isten előtt. Hit által van csak megigazulás, ha elfogadjuk azt, amit Jézus Krisztus tett értünk a Golgotán. A legjobb, amit tehetünk, hogy beismerjük vétkeinket: „Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek!” Járjunk alázatosan az Istennel és cselekedjünk úgy, mint akik tudjuk, nincs semmi érdemünk. Ez a lelkület megóv az elbizakodottságtól és képessé tesz arra, hogy hasznos eszközökké váljunk az Isten számára. Tudva azt, hogy aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik, te hogyan fogsz ma imádkozni?
Nagy Ferenc
Fáradtan az istentiszteleten
Igehely: ApCsel 20:7-12
Egy fiatalember részt vesz az istentiszteleten. Már nem volt máshol helye csak az ablakban. Valószínű, nagyon fáradt lehetett, mert éjfél körül elaludt, és a harmadik emeletről lezuhant. Rögtön szörnyethalt. Micsoda tragédia. Milyen rossz bizonyság lett volna ez a világ előtt. A hívők annyira fanatikusak, hogy az emberek kiesnek az ablakon. Pál azonnal átölelte, és az ifjú feltámadt. Utána Pál visszament és tovább folytatta a tanítást. Talán így akarta Isten a lelki álomból felébreszteni őket. Tanulságok: 1. Egy fiatal, aki talán egész nap dolgozott, fáradt volt, nem vacsorázott, és mégis ott van az istentiszteleten. Ma miért mondunk le olyan könnyen egy-egy alkalomról? 2. Pál hosszan prédikált. Az óra már majdnem éjfél körül járt, és mégis mindenki ott volt. Amikor az alkalom végén az óránkat nézzük, azt jelenti, hogy csak kötelességből voltunk ott. 3. Váratlanul megtörténik a tragédia. Vajon Eutikhosz fel volt készülve az örökkévalóságra? Befogadta az evangélium üzenetét? Eutikhosz azt üzeni nekünk: úgy hallgassuk mindig Isten igéjét, hogy bármikor legyünk felkészülve a halálra. Eutikhosz még kapott egy esélyt! Te már felkészültél az örökkévalóságra?
Nagy Ferenc
