2018. december 19., szerda

DÉLELŐTT | 
Isten szolgáinak kiváltságai

Igehely: Ézs 65:8-17; Kulcsige: Ézs 65:9 „Adok még Jákóbnak utódokat, Júdának is, akik hegyeimet öröklik. Választottaim veszik birtokukba, szolgáim laknak rajta.”

Isten megkíméli szolgáit ítéletidőben. Egy részüket összetöri, de megtartja őket, mert áldást hordoznak magukban. Új nemzedékük Isten hegyeit, földjét veszi birtokba. Még Ákán kivégzésének völgye is áldott lesz. Megújul.

Az Úr szolgái azok az emberek, akik Őt keresték és megtalálták. Határozottan elkülönülnek azoktól, akik elhagyják az Urat, elfeledkeznek Isten házáról, bálványokat imádnak jobb földi sors reményében, nem hallgattak Istenre, nem válaszoltak Neki.

Szolgái enni, inni fognak; énekelve, ujjongva örülnek; új nevet, új természetet kapnak, szükségeikről Isten bőségesen gondoskodik. A többi embernek az ellenkezője marad.

Végül megváltásunk csúcspontja: Isten egészen új eget és új földet teremt, a régire nem is emlékeznek. Az igazság és hűség Istene áldást oszt elképzelhetetlen módon. Eltűnnek a régi bajok.

Érdemes Isten hű szolgáinak lenni, maradni. Valójában rendkívüli kiváltság: örök üdvösség Jézus Krisztus által!

Mi jellemez bennünket, Isten szolgáit? Mit tapasztaltunk meg eddig a kiváltságokból?

Vass Gergely

DÉLUTÁN | 

Igyekezzetek, hogy békességben találjon

Igehely: 2Pt 3:11-14

Péter apostol olyanoknak ír levelet (már második alkalommal), akik várják, sőt siettetik az Úr napjának eljövetelét. Emlékezteti is őket, hogy az Úr napja, mint a tolvaj fog eljönni, úgymond váratlanul. Noha váratlan lesz az a nap, nem kell, hogy felkészületlenül érje a gyülekezetet.

Jézus Krisztus visszajövetelét, melyről Jézus személyesen, több alkalommal is beszélt Péternek, követőinek szentül és kegyesen kell várniuk. A szentségről az Ige, mint Isten munkájáról ír, melyet az emberben a Szentlélek által végez (2Thessz 2:13), mégis többször is az ember felelősségére van bízva, hogy szentül éljen (1Pét 1:15-16). A tisztaságra, feddhetetlenségre való igyekezet szintén az ember felelőssége. Természetesen nem választható el egyik a másiktól. A szentség és kegyesség a tisztaság és feddhetetlen életvitel által valósulnak meg. A kérdés számunkra az, hogy engedtük-e, hogy először is megtaláljon, azután pedig megtalált állapotban kerestük-e mi a szent életet? Ettől függ, hogy békességben talál-e az utolsó napon. Bátorítson minket az új ég és föld ígérete!

Mezei Ödön

 Napi áhítat

Igehely: Mk 1:9–11 (vízkereszt ünnepe) „Történt pedig azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelte őt János a Jordánban.  És amikor jött ki a vízből, látta, hogy megnyílik a menny, és leszáll rá a Lélek, mint egy galamb; a mennyből pedig hang hallatszott: «Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.»”

A Biblia világosan tanítja, hogy akik Jézus tanítványai és követői akarnak lenni, azok először megtérnek, majd alá is kell, hogy merítkezzenek (Mt 28:19). A keresztyén gyülekezetekben nem az a kérdés, hogy be kell-e merítkezni, hanem az a vitatott, hogy mikor és milyen formában kell ezt tenni. Bibliai példák sora bizonyítja, hogy amikor valaki megtért, azután alá is merítkezett. Az Úr Jézus, a Megváltónk is példát mutatott ebben. Számára a bemerítkezés szimbolikus cselekmény, ami a halálba való bemerítkezését ábrázolta ki, ami a Golgotán történt, valamint a feltámadását a halálból.