2018. augusztus 14., kedd

DÉLELŐTT | 
Gedeon lerombolja az oltárokat

Igehely: Bír 6:25-32; Kulcsige: Bír 6:27 „Gedeon maga mellé vett tíz embert a szolgái közül, és úgy tett, ahogyan megparancsolta neki az Úr. De nem merte ezt nappal megtenni, mert félt apja háza népétől és a városbeli emberektől, ezért éjjel tette meg.”

A midiániták kezéből való szabadulás feltétele a Baal oltárának lerontása volt. Isten a szabadulást feltételekhez kötötte. Azt mondta az Úr Gedeonnak: megszabadítom a népet a Midián kezéből, de először rombold le az apád udvarán lévő Baal-oltárt, a mellette lévő szent fát pedig vágd ki. Gedeon engedelmeskedett Istennek, annak ellenére, hogy félt apja háza népétől és a városbeli emberektől. Mivel nem merte nappal megtenni, maga mellé vett tíz embert szolgái közül, és éjjel tette meg.

A hívő élet is egy nagy harc, nem Midián ellen, és nem is test és vér ellen, hanem levegőbeli hatalmasságok, a sötétség világbírói ellen (Ef 6,12). A győzelem kulcsa nem az ember kezében van, hanem Isten hatalmában. Ez a kulcs engedelmesség által kerülhet az ember kezébe. „Olyan az engedetlenség, mint a varázslás vétke, és az ellenszegülés, mint a bálványimádás” (1Sám15,23a).

Kész vagy-e lerontani a házi oltáraidat? Mit teszel akkor, amikor félsz? Vajda Miklós

2018.08.15. Sz.

DÉLUTÁN | 

„Ott vagyok közöttük”

Igehely: Mt 18:19-20

Óriási kiváltság annak a ténye, hogy Jézus Krisztus, a világmindenség Ura közöttünk van. De annak, hogy Jézus Krisztus közöttünk lehessen, feltételei vannak. Jézus Krisztus azt mondja: „Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben: ott vagyok közöttük” (Mt 18:20). Ez nem azt jelenti, hogy Ő máshol nincs jelen, hanem inkább azt, hogy ahol a nevében gyűlnek össze, ott Ő megtapasztalható módon van jelen. Az Ő nevében összegyűlni azt jelenti, hogy elismerjük a tekintélyét és engedelmeskedünk az Úr Igéjének.

A szövegkörnyezetből kitűnik, hogy itt egy olyan összejövetelről van szó, ahol a gyülekezet két keresztyén kibékítésére törekszik, akiket valamilyen bűn elválasztott. Szembe kell néznünk a szomorú valósággal, hogy bármennyire próbálunk szent életet élni, ez nem valósul meg teljesen, konfliktushelyzetek alakulnak ki még a gyülekezetekben is. A konfliktusok megoldásához az emberi jóindulat, akarat vagy szeretet túl kevés. A konfliktusok csak Jézus Krisztus jelenlétében oldódnak meg.

Vajda Miklós

 Napi áhítat

Igehely: 1Móz 2:15–17; Kulcsige: 1Móz 3:6 „Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett.”

Ha az Édenkert történetének motívumaira gondolunk, a legtöbbünknek a kígyó és az alma jut eszébe? Honnan jött az alma képe elénk? A válasz a korai egyház tanítóinál keresendő, közülük is Szent Jeromosnál. Jeromost bízta meg I. Damasus pápa, hogy fordítsa le a héber és görög szentírási szövegeket az akkori latin köznyelvre. A latin gonosz és az alma szó pedig ugyanúgy hangzott: malus. A héber a peri szót használja a gyümölcsre, amely vonatkozhat ugyanúgy almára, fügére vagy akár citromra is.