2017. június 6., kedd

DÉLELŐTT | 
A Lélek egysége

– Ef 4:1-16

Jézus, főpapi imádságában, több ízben is imádkozik a tanítványok egységéért. Ennek az egységnek a mintája Jézus és az Atya közössége, ami tökéletes egység: „én őbennük és te énbennem, hogy tökéletesen eggyé legyenek, hogy felismerje a világ, hogy te küldtél el engem, és úgy szeretted őket, ahogyan engem szerettél.”(Jn 17:23). Ennek megvalósulásától, vagy kudarcától függ az evangélium jövője.
Ezért az egységért nemcsak imádkozni kell, hanem tenni is! Teljes alázatossággal, szelídséggel és türelemmel „viseljétek el egymást szeretettel, igyekezzetek megtartani a Lélek egységét a békesség kötelékével!”(Ef 4:2-3). Hogy Isten üdvterve valóság-e a keresztyének életében, az meglátszik a másokkal való viszonyukban. Ennek fő ismertetője az egység.
Az egység felé haladunk, ha utunk az alázatosság, indulatunk a szelídség és türelem. A másikban testvéremet látom, akivel egybeilleszkedve és összefogva, a különféle kapcsolatok segítségével együtt növekedünk fel szeretetben. Ha ez nem így van, ne hibáztass mást, hanem alázkodj meg, keresd testvéredet, békülj meg, kezdjetek Isten akarata szerint újat!

Nagy István

DÉLUTÁN | 

Örököstársak Lélek által

– Róm 8:14-17

Mai áhítatunkban lehetőségünk van tovább elmélkedni a Római levél 8. része felett. A most olvasott igeszakasz arról szól, hogy milyen következményei vannak annak, ha valaki kapja Isten Szentlelkét.
Milyen csodálatos, hogy Isten nemcsak igazzá nyilvánít bennünket, akik az Ő egyszülött Fiában hiszünk, hanem belénk helyezi az Ő Lelkét. Nemcsak körülvesz bennünket Krisztus és megvéd minden sátáni támadástól, hanem belép az életünkbe, és belülről hajt végre valóságos változást bennünk. Megtisztít, újjáteremt, megváltoztat. Szabaddá tesz sok mindentől, amitől korábban nem voltunk szabadok: megszabadít bűneink rabszolgaságából, a különböző megkötözöttségektől és kényszergondolatoktól.
Másodsorban nemcsak felszabadít a Lélek, hanem biztosít afelől, hogy Isten a fiaivá fogadott bennünket. Ezért kiálthatjuk a fiúság Lelke által, hogy „Abbá, Atya!” Végül pedig világossá teszi számunkra, hogy örökösei vagyunk Istennek, és örököstársai Krisztusnak. Nem azért, mert megérdemeltük volna, vagy, mert megdolgoztunk érte. Egyedül kegyelemből. Adjunk ma hálát érte!

Horváth Ferenc

 Napi áhítat

Igehely: Jer 22:10-19 Kulcsige: Jer 22:15b-16 „De törvényesen és igazságosan járt el: ezért ment jól a dolga! Jogához segítette a nincstelent és szegényt, ezért ment jól a dolga! Így tesz, aki ismer engem – így szól az Úr.”

Az emberek általában törekszenek valamilyen módon az elismerésre. Igyekszenek, ha nem is maradandót, de pozitív hagyatékot tudni maguk mögött. Vannak, akik fizikai létesítményeket hoznak létre, mások szellemileg alkotnak nagyot, irodalom, zene területén. Egyeseknek szobrokat emelnek, másokat más módon ismernek el, jegyeznek az utókornak. A talentumait, tehetségét, tudását, tapasztalatait, hitét mindenki szeretné kamatoztatni legjobb belátása szerint.