2017. január 26., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Rácsodálkozás Jézus képességeire

– Mk 6:1-6

Az előbbi események után Jézus tanítványaival hazatért és a názáreti zsinagógában tanított, ami ámulatba ejtette honfitársait. Elismerték ugyan bölcsességét, csodatevő erejét, de nem ismerték fel Jézus lényét. Honnan való bölcsessége és csodatevő ereje, hatalma? A kérdés helyénvaló, de a rá adott válasz nagyon emberi volt. Többségük csak egy ácsmestert látott benne. Egy zűrös múltú nő fiának tartották. Testvérei sem hisznek benne, sőt elmebetegnek tartják (Mk 3:21). E miatt nem akarták elfogadni, inkább megbotránkoztak benne.
Az emberek kevésbé tisztelik azt, akit közelről ismernek, ami a szív romlottságára mutat. Rácsodálkoztak arra, amit tett, de megütköztek alacsony sorsán. Az elutasítás sehol sem öltött olyan méreteket, mint hazájában. Irigységük, féltékenységük miatt úgy gondolták: miért pont ő lenne a Messiás? Hitetlenségük pedig nem csodatevő hatalmában, hanem csodatevő akaratában gátolta az Urat.
Jézus képességeit hallásból vagy megtapasztalásból ismered?
Életed láttán, Jézus hitetlenségeden vagy hiteden csodálkozik?

Kiss Zoltán

DÉLUTÁN | 

„Nehogy megkísértsen a Sátán!”

– 1Kor 7:1-7

A keresztyén élet lényege a jézusi tisztaság és szentség. Isten erre hívott el bennünket, legyünk akár házasok, akár nem. Még akkor is, ha korinthusi bűnfertő vesz körül. Sőt, éppen ekkor kell csillagokként fénylenünk e világon. Ha keresztyénnek vallod magad, vigyázz a szívedre, a szemedre, a megjelenésedre (öltözetedre)! – Akinek az Úr megadta az önmegtartóztatás kegyelmi ajándékát, jól teszi, ha nem lép házasságra: így még hatékonyabban szolgálhat az Úrnak. De hála az Úrnak, hogy a házasságot azért is rendelte, hogy a paráznaságtól megóvjon minket. „Lesznek ketten egy testté.” Ezt a közösséget Isten áldásaként, hálaadással, jó lelkiismerettel, kölcsönös szeretetben, értelmesen éljük meg, Isten dicsőségére. A testi gyönyör is Isten ajándéka. Isten igéje nem becsüli alá a testet, ami a Szentlélek temploma. Teremtőnk egymásnak ajándékozott bennünket kölcsönös szeretetben. Ne fosszuk meg egymást! De legfőbb gyönyörünk, hogy az Úrral való közösséget korlátlanul élvezhetjük! „Annakokáért legyetek mértékletesek és józanok, hogy imádkozhassatok”(1Pt 4:7).

Borzási Sándor

 Napi áhítat

Igehely: 1Móz 2:15–17; Kulcsige: 1Móz 3:6 „Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett.”

Ha az Édenkert történetének motívumaira gondolunk, a legtöbbünknek a kígyó és az alma jut eszébe? Honnan jött az alma képe elénk? A válasz a korai egyház tanítóinál keresendő, közülük is Szent Jeromosnál. Jeromost bízta meg I. Damasus pápa, hogy fordítsa le a héber és görög szentírási szövegeket az akkori latin köznyelvre. A latin gonosz és az alma szó pedig ugyanúgy hangzott: malus. A héber a peri szót használja a gyümölcsre, amely vonatkozhat ugyanúgy almára, fügére vagy akár citromra is.