2017. január 16., hétfő

DÉLELŐTT | 
Egyoldalú nézőpont

– Mk 3:20-21; Kulcsige: Mk 3:21

Jézus mozgalmas szolgálatának híre eljutott családjához is, Názáretbe. Anyja és testvérei (Mk 6:3) valószínűleg értesültek arról, hogy Jézust azzal vádolják a jeruzsálemi írástudók, hogy ördög van benne. Eljöttek tehát érte, és haza akarták vinni még erősszakkal is. Extrém cselekedetüket azzal indokolták, hogy Jézus megőrült. Súlyos vád volt ez, még akkor is, ha a jó szándék vezette őket, és szerették volna Jézust megmenteni attól, hogy vádat emeljenek ellene és letartóztassák.
Jézus földi szolgálata alatt nem kapott támogatást családjától. Küldetéséhez hitetlenül, negatívan és provokálóan viszonyultak (Jn 7:1-9). Jézus mégis tisztelte és szerette őket. Teljes tudatában volt annak, hogy szeretteinek is megváltó kereszthalálára van szükségük.
Hitetlen családtagjainknak akkor tesszük a legnagyobb jót, ha Isten akaratának engedelmeskedve élünk közöttük. Igyekezzünk életvitelünk által megnyerni őket Krisztusnak (1Pét 3:1)!
Miért a családban a legnehezebb az evangélizáció? Hogyan viszonyulsz azokhoz a rokonaidhoz, akik hited miatt támadnak? Kész vagy-e feléjük még hitelesebben szolgálni?

Szabó László

DÉLUTÁN | 

Segélykiáltás a verem mélyéről

– JSir 3:55-64

Mire számíthatnak azok, akik „verembe” taszítottak másokat? Jeremiást például beledobták „Malkijjá királyfi ciszternájába.” (Jer. 38:6) Ha segítségül hívják az Urat, imájukat meghallgatja az Isten (55. v.). Ez a „csendes reménység” érződik e bibliai könyv igeszakaszában.
Mi mindent kellett elszenvednie azoknak, akiket csapás ért? A Jeremiás siralmainak szerzője minden bizonnyal szemtanúja volt Jeruzsálem ostromának és teljes pusztulásának Kr.e. 586-ban, átélve mindazt a szenvedést és fájdalmat, ami e tragédiával őt és népét érte a bibiloni hadseregtől. Az Úr hallotta és látta: a bántalmazásokat, a bosszúvágyat, az összeesküvést, a gyalázkodásokat, a rágalmazásokat, a gúnyolódásokat és a gonosz tetteket.
Hogyan találhat újra „csendes reménységet” az, akit ehhez hasonló támadások érnek? Csakis az Úrban. Minden egyéb próbálkozás csalódáshoz vezet. A következő válasz, az elsőből fakad. Hittel fogadd el újból ezt a három tényt. 1. Jusson eszedbe, amit az Úr neked is üzen: „Ne félj!” (57. v.) 2. Ő az igaz Bíró. Ha ellenségei „perbe szállnak” Vele, fölé kerekedhetnek? Semmi esélyük! 3. Ha ő megváltotta életedet a kárhozattól, vajon ebből az élethelyzetből nem szabadíthat meg?

János Levente

 Napi áhítat

Igehely: 1Móz 2:15–17; Kulcsige: 1Móz 3:6 „Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett.”

Ha az Édenkert történetének motívumaira gondolunk, a legtöbbünknek a kígyó és az alma jut eszébe? Honnan jött az alma képe elénk? A válasz a korai egyház tanítóinál keresendő, közülük is Szent Jeromosnál. Jeromost bízta meg I. Damasus pápa, hogy fordítsa le a héber és görög szentírási szövegeket az akkori latin köznyelvre. A latin gonosz és az alma szó pedig ugyanúgy hangzott: malus. A héber a peri szót használja a gyümölcsre, amely vonatkozhat ugyanúgy almára, fügére vagy akár citromra is.