2017. december 14., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Kiben reménykedsz?

Igehely: Ézs 36:1-21; Kulcsige: Ézs 36:5 „Azt hiszed, hogy ész és erő nélkül, üres szavakkal is lehet csatát nyerni? Kiben bíztál, hogy föllázadtál ellenem?”

Az ellenségnek mindig az a szándéka, hogy kételyt szítson a hívő emberben és eltántorítsa attól, akiben hisz és amiben reménykedik. Asszíria királya Jeruzsálem ellen vonult. Az ellenség vezérei Istent a bálványistenek közé sorolják, erőtlennek és tehetetlennek nevezik. Ekkor Ezékiás király egy csodálatos teszten megy át. A hit tesztje, a krízissel szemben. Ezékiás király Ézsaiástól kérdezi meg Isten akaratát. Isten a felfuvalkodott ellenséget egy éjszaka alatt megsemmisíti. Látjuk, hogy Ezékiás király Istenben bízik. Isten oltalma sokkal hatalmasabb, mint az emberekben való bizalom. Hányszor megyünk át hasonló teszten, vajon milyen eredménnyel? Kitől várjuk a segítséget, a megoldást?

E történetet hallva, feltevődik a kérdés: Érdemes Istenben bízni? Érdemes imádkozni? A válasz egy határozott IGEN. Az 5. versben van egy kérdés: „kiben bíztál?” Ugyanez a kérdés szól ma is feléd. Válaszod legyen megalapozott, hitből jövő, hogy az Örökkévaló Úrban bízom, mert érdemes benne bízni.

id. Szűcs Attila

DÉLUTÁN | 

Mindenki ismerni fog engem

Igehely: Jer 31:31-34

Isten Jézus Krisztus által kötött új szövetséget velünk. Miben különbözik ez a régitől? „Törvényemet a belsejükbe helyezem, szívükbe írom be”. A szeretet törvénye belülről késztet a szeretetre. „Én Istenük leszek, ők pedig népem lesznek.” Az örökkévaló, végtelen, mindenható, mindentudó, tökéletes, igaz, szerető, Teremtő, Fenntartó, Kormányzó Isten kijelenti: . „Én Istenük leszek!” Vagyis, rendelkezési joga van feletted, jogában áll parancsolni. Közben népe megismeri Őt: „nem tanítja többé egyik ember a másikat… hogy ismerje meg az Urat, mert mindenki ismerni fog engem”. Ez az ismeret a Szentlélek munkája, Aki elvezet minden igazságra. „Megbocsátom bűneiket, és nem gondolok többé vétkeikre.” Az a bocsánat, amit Isten a megtérőnek ad, teljes és tökéletes. Isten nemcsak megbocsát, hanem el is felejti a bűnt, nem gondol többé reá, nem emlékezik többé reá. Letörli a táblát. Eltünteti a bizonyítékokat. Elégeti a filmet. Kitisztítja a merevlemezt. Megbocsát. „Amilyen messze van napkelet napnyugattól, olyan messzire veti el vétkeinket.” (Zsolt 103:12)

dr. Borzási István

 Napi áhítat

Igehely: 2Kor 6:14–7:1 Kulcsige: 2Kor 7:1 „Mivel tehát ilyen ígéreteink vannak, szeretteim, tisztítsuk meg magunkat minden testi és lelki tisztátalanságtól, és Isten félelmében tegyük teljessé megszentelődésünket!”

Sajnos, olyan világban élünk, és olyan időket értünk meg, amikor mind jobban összemosódnak a határok a világosság és a sötétség között, igazság és gonoszság között. Próbáljuk ezeket megmagyarázgatni: nem lehetünk maradiak; el kell fogadnunk a másságot; jobban kell, hogy szeressük felebarátainkat, gyermekeinket. A gyülekezetben is engedékenyebbek kell, hogy legyünk, több mindent eltűrve és megértve. Ez mind jó lehet, de vajon ezekkel az érvekkel nem szélesítjük-e ki a keskeny utat olyan útra, ahol már mindent szabad?