2018. január 7., vasárnap
Igehely: Lk 3:23-38; Kulcsige: Lk 3:38 „Ez Enósé, ez Sété, ez Ádámé; ez pedig az Istené.”
A nemzetségi táblázatok nem nagyon népszerűek, pedig minden egyes nemzetségtáblázatnak megvan a jelentősége és fontossága.
Igehely: Lk 3:23-38; Kulcsige: Lk 3:38 „Ez Enósé, ez Sété, ez Ádámé; ez pedig az Istené.”
A nemzetségi táblázatok nem nagyon népszerűek, pedig minden egyes nemzetségtáblázatnak megvan a jelentősége és fontossága.
Igehely: Lk 3:21-22; Kulcsige: Lk 3:21 „Történt, hogy amikor az egész nép megkeresztelkedett, és Jézus is megkeresztelkedett és imádkozott, megnyílt az ég.”
Lukács elmondja, hogy az egész nép megkereszteltette magát Jánossal bűnbánata jeléül. Egyként a sok közül megkeresztelkedett Jézus is. Ám ezt az egészen röviden leírt eseményt kiemelte és emlékezetessé tette mindenki számára maga Isten Lelke.
Igehely: Lk 3:15-20; Kulcsige: Lk 3:16 „János így válaszolt mindenkinek: Én vízzel keresztellek titeket, de eljön az, aki erősebb nálam, és én arra sem vagyok méltó, hogy saruja szíját megoldjam: Ő majd Szentlélekkel és tűzzel keresztel titeket.”
Bemerítő János igehirdetése hatalmas prófétai szó volt a régóta próféciára szomjazó nép körében. Érthető tehát, ha a megígért Messiást keresték a hallgatók Jánosban. Ő azonban minden félreértést eloszlatott, amikor önmagának az Eljövendőhöz való viszonyáról nyilatkozott.
Igehely: Lk 3:10-14; Kulcsige: Lk 3:10 „A sokaság pedig megkérdezte tőle: Akkor hát mit tegyünk?”
Amikor Isten igéje megszólít, a leghelyesebb, ha komolyan vesszük az Úr üzenetét. A Bemerítő János igehirdetése által megérintett hallgatók megkérdezték, hogy mit jelent a bűnbánat az ő esetükben.
Igehely: Lk 3:7-9; Kulcsige: Lk 3:9 „A fejsze pedig már a fák gyökerén van: ezért minden fa, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágatik, és a tűzre vettetik.”
Bemerítő János Isten engedelmes eszköze volt, ezért tudta útbaigazítani az embereket. Érdemes megfigyelni, hogy hogyan szólította meg hallgatóit a Jordán partján: „Viperák fajzata!” Mi azt mondjuk egymásnak: kedves testvérek!
Igehely: Lk 3:1-6; Kulcsige: Lk 3:2 „Annás és Kajafás főpapok idején szólt az Úr Jánoshoz, Zakariás fiához a pusztában.”
Lukács evangélista számára annyira fontos volt Jézus Krisztus hírnökének és útkészítőjének nyilvános fellépése, hogy akárcsak a Megváltó születése esetén, ez alkalommal is megadta az esemény világtörténeti időpontját és ker.
Igehely: ApCsel 20:1–6, 27:1–3; Igehely: ApCsel 20:4 „Elkísérte őt a béreai Szópatér, Pirrosz fia, a thesszalonikaiak közül pedig Arisztarkhosz és Szekundusz, a derbéi Gájusz és Timóteus, valamint az ázsiai Tükhikosz és Trofimosz.”
A thesszalonikai gyülekezetben voltak olyanok is, akik nemcsak lelki testvéreivé váltak az apostolnak, hanem munkatársaivá is. Elkísérték Pált, és együtt küzdöttek vele az evangélium diadaláért. Nemcsak beszéltek a szolgálatról, hanem komoly áldozatot hoztak, amikor veszélyes missziós utakra is elkísérték. Az apostollal együtt szembenéztek a halállal is. Arisztarkhosz ott volt a Rómába tartó hajóúton, és Pállal együtt hajótörést is szenvedett.