Igehely: Mt 24:3-14; Kulcsige: Mt 24:11 „Sok hamis próféta támad, és sokakat megtévesztenek.”
Ma az Első Parancsolat második részével foglalkozunk: „Ne legyen más istened rajtam kívül!” Ez sürgetőbb téma még azoknál a jövőfürkésző és a következendőket tudakozó kérdéseknél is, amiket Jézusnak tettek fel tanítványai.
Igehely: Mt 8:5-13; Kulcsige: Mt 8:9 „Mert én is hatalom alatt álló ember vagyok, nekem is vannak alárendelt katonáim. És ha azt mondom az egyiknek: Menj el! – akkor elmegy, és a másiknak: Gyere ide! – akkor idejön, vagy ha szólok a szolgámnak: Tedd meg ezt! – akkor megteszi.”
Tegnap láttuk a hitetlenek változatosságát. Ahhoz hasonlóan Jézus követői között is láthatjuk a sokszínűséget. Vannak köztük olyanok, akik azt gondolják magukról, hogy csupán testi származásuk alapján részesei lehetnek a mennyországnak (12).
Igehely: 2Móz 10:1-20; Kulcsige: 2Móz 10:20 „De megkeményítette az Úr a fáraó szívét, úgyhogy nem bocsátotta el Izráel fiait.”
Jó lenne, ha csak mi és az Úr lennénk! De Isten és a benne hívő, neki engedelmeskedő szereplők mellett ebben a történetben is jelen vannak a benne hitetlen, neki engedetlenkedő ellenfelek. Érdekes látnunk az ő hitetlenségük és ellenállásuk változatos mértékét.
Igehely: 1Móz 15:1-7; Kulcsige: 1Móz 15:7 „Azután ezt mondta neki: Én az Úr vagyok, aki kihoztalak Úr-Kaszdímból, hogy neked adjam örökségül ezt a földet.”
Figyeljük meg Isten kétszeri kijelentését Önmagáról ez igeszakaszban, és lássuk a hasonlóságot az Első Parancsolattal! Először Abrám „pajzsa”-ként mutatkozik be. Ez a szó az oltalmazás, védelem biztosítása mellett „uralkodót, királyt” is jelent (mint pl.
Igehely: 2Móz 20:1-3; Kulcsige: 2Móz 20:2-3 „Akkor ezt mondta a leányainak: Hol van ő most? Miért hagytátok ott azt az embert? Hívjátok ide, és egyék velünk!”
Ezen a héten egy olyan új sorozatot kezdünk, aminek majd csak bő két hónap múlva érünk a végére. Tíz hét - Tíz Parancsolat. Szándékosan írtam két nagybetűvel, hogy érzékeltessem: ez minden jogalkotásnak és rendnek az alapja.
Igehely: Jn 6:16-21; Kulcsige: Jn 6:20 „De ő így szólt hozzájuk: Én vagyok, ne féljetek!”
Mennyire nagy áldás Jézust látni az élet viharaiban. Tanítványaiként olyan hétköznapi tevékenységeink vannak, amelyek elvégzésre várnak. Ilyenkor előfordul, hogy problémákba, nehézségekbe ütközünk.
Igehely: 2Thessz 2:13–17; Igehely: 2Thessz 2:14 „Erre hívott el titeket a mi evangéliumunk által, hogy így részesüljetek a mi Urunk Jézus Krisztus dicsőségében.”
Csodálatos dolog történt a gyülekezet tagjaival! Megszabadultak hiábavaló, bűnös életükből, mert elfogadták az igazságot, Krisztust. De voltak Thesszalonikában olyanok is, akik nem szerették az igazságot, hogy általa üdvözüljenek. Láthatjuk, hogy az emberek igazsághoz való viszonyulásától függ az örök életük. Azok fognak elveszni, akik megvetik az igazságot. Jézus az igazság, s aki őt félvállról veszi, nem törődik vele, az már elveszett.