Igehely: 1Kor 2:1–5; Kulcsige: 1Kor 2:2 „Mert úgy határoztam, hogy nem tudok közöttetek másról, csak Jézus Krisztusról, róla is mint a megfeszítettről.”
Valaki elég élesen így fogalmazott: „A bölcsesség Krisztuson kívül kárhozatos ostobaság; az igazság Krisztuson kívül bűn és ítélet; a szentség Krisztuson kívül szenny és vétek; a megváltás Krisztuson kívül megkötözöttség és rabszolgaság.”
Igehely: 1Kor 1:18–25; Kulcsige: 1Kor 1:18 „Mert a keresztről szóló beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek, de nekünk, akik üdvözülünk, Istennek ereje.”
A kereszt üzenete bolondság azoknak, akik elvesznek. De Isten szívesen éri el céljait olyan úton, amely a világi emberek előtt bolondságnak látszik. Az emberi bölcsesség feltételezi, hogy elérhető vagy kiérdemelhető az üdvösség, de ez nem igaz!
Igehely: Jak 3:13–18; Kulcsige: Jak 3:13 „Kicsoda bölcs és értelmes közöttetek? Mutassa meg a magatartásával, hogy mindent bölcs szelídséggel tesz!”
Amikor bölcsességről beszélünk, nem az a lényeg: kinek milyen az iskolázottsága vagy tudása, hanem: hogyan élünk a mindennapokban, milyen a kapcsolatunk az élő Krisztussal. A megtestesült bölcsesség maga Jézus Krisztus.
Igehely: Jób 28:12–28; Kulcsige: Jób 28:28 „ Az embernek pedig ezt mondta: Íme, az Úr félelme a bölcsesség, és a rossz elkerülése az értelem.”
Az Úr bölcsességének útja az istenfélelem, megelégedéssel. Jób beszél arról, hogy Isten bölcsessége kikutathatatlan. Beszél a föld kincseiről, a vagyonról, amire az emberek törekszenek. Tud az ezüstről, az aranyfinomítás módjáról.
– Ef 1:15–23; Kulcsige: Ef 1:17 „És kérem, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus Istene, a dicsőség Atyja adja meg nektek a bölcsesség és a kinyilatkoztatás Lelkét, hogy megismerjétek őt.”
Kiváltság, hogy Isten kijelentette magát nekünk. Isten embere példa előttünk, ahogy a bölcsességre tanít. Pál az imádságában lelki megvilágosodásért könyörög. Erre lenne szüksége minden embernek manapság is. Isten az egyetlen, aki adja a bölcsességet, a Szentlelket, Jézus Krisztus által.
Igehely: 2Pt 3:1–7; Kulcsige: 2Pt 3:6-7 „Ez által az isteni szó által az akkori világ özönvízzel elárasztva elpusztult, 1Móz 7,11 7 a mostani egek és a föld pedig ugyanezen szó által megkímélve megmaradtak, hogy tűznek tartassanak fenn az ítéletnek és az istentelen emberek pusztulásának napjára.”
Méltó befejezése Krisztus hű szolgája munkásságának a második levél. Meg tudjuk-e őrizni tiszta gondolkodásunkat, vagy elmosódik bennünk, fásulttá válunk, az Isten igéje megszokottá válik számunkra? Amikor igazán szükségünk lenne rá, már nincs ott az elménkben, a lelkünkben?
Igehely: Péld 4:13–23; Igehely: Péld 4:18 „Az igazak ösvénye olyan, mint a felragyogó világosság, mely egyre világosabb lesz délig.”
A rész elején a bölcsesség, az okos tudomány elfogadására biztatja fiait a bölcs, és kéri őket a szülői tanítás megfogadására. A kijelölt szakaszban több parancs és tiltás is elhangzik. Készek vagyunk-e engedelmeskedni Isten parancsának? Ma a lázadó világban nem szokás a tanács elfogadása. Mindenki bölcsnek gondolja magát, nem fogadják az intést. Pedig egyedül Isten bölcs, és ő ad bölcsességet nekünk is. Első helyen van-e szívünkben az Isten bölcsessége, minden más bölcsességnél feljebb? Az életünk függhet az intéstől, ha odafigyelünk rá. De ezt be is kell tartanunk, hogy életet nyerjünk.