Igehely: Róm 5:6–11; Kulcsige: Róm 5:8 „Isten azonban a maga szeretetét mutatta meg irántunk, mert Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor még bűnösök voltunk.”
Két helyzetben vagyunk készek nagy áldozatra: valami értékes dolog megszerzéséért, vagy annak megőrzése miatt.
Igehely: Zsolt 145:18–21; Kulcsige: Zsolt 145:18 „Közel van az Úr mindenkihez, aki hívja, mindenkihez, aki igazán hívja.”
Új napra virradtunk ezen a héten. Ám valószínű, hogy a feladatok, terhek, problémák a régiek: átkísértek az új hétre is, akár újabbak is társultak a már meglevőkhöz. Ezek igen sokszor összetörnek bennünket, úgy érezhetjük, hogy az Úrtól is eltávolodtunk, vagy hogy ő hagyott magunkra ezekben.
– Ef 2:1–10; Kulcsige: Ef 2:5 „Hogy minket is, akik halottak voltunk a vétkek miatt, életre keltett Krisztussal együtt – kegyelemből van üdvösségetek!”
Az életnek és a halálnak vitathatatlan és mindenki számára egyértelmű jelei vannak. Egy élő embertől nem várható az, hogy úgy viselkedjen, mint egy holt, viszont egy halott még töredékesen sem képes arra, amire egy élő képes és alkalmas.
Igehely: Kol 2:1–7; Kulcsige: Kol 2:3 „Benne van a bölcsesség és ismeret minden kincse elrejtve.”
Néha azt gondoljuk, hogy csak akkor tud Isten közel kerülni hozzánk, ha személyesen találkozunk egy keresztyénnel, vagy ha a gyülekezetben meghallgatunk egy igehirdetést. De Krisztus akkor is jelen van, amikor egyedül vagyunk a szobánkban, csendességben.
Igehely: 1Kor 2:6–12; Kulcsige: 1Kor 2:9 „Hanem amint meg van írva: «Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett, azt készítette el Isten az őt szeretőknek.»”
Isten bölcsességét a világ nem érti. A baj az, hogy nem is akarja érteni. Csak azok fogadják be, akik hisznek az Úr Jézus Krisztusban. A világ fejedelmei nem is tekintik ezt bölcsességnek. Az ő bölcsességük mulandó, mint ők maguk is, akik rövid időre születtek.
Igehely: 1Kor 2:1–5; Kulcsige: 1Kor 2:2 „Mert úgy határoztam, hogy nem tudok közöttetek másról, csak Jézus Krisztusról, róla is mint a megfeszítettről.”
Valaki elég élesen így fogalmazott: „A bölcsesség Krisztuson kívül kárhozatos ostobaság; az igazság Krisztuson kívül bűn és ítélet; a szentség Krisztuson kívül szenny és vétek; a megváltás Krisztuson kívül megkötözöttség és rabszolgaság.”
Igehely: 1Thessz 5:23–28; 2Thessz 3:13–18; Kulcsige: 2Thessz 3:16 „Maga a békesség Ura adjon nektek mindig, minden körülmények között békességet. Az Úr legyen mindnyájatokkal!”
Nem túlzás ez az elvárás, hogy mindig, minden körülmények között legyen békességünk? Hiszen emberek vagyunk, gyakran felbosszantanak minket mások, tele vagyunk feladatokkal, határidőkkel, készülünk az ünnepre, tehát természetes, hogy néha elveszítjük a békességünket. Milyen sokszor mentegetjük magunkat így! Pedig mindannyian vágyunk arra, hogy ez ne így legyen! Egy ének is beszél arról, hogy: „Békességre vágyik minden ember.