Igehely: Lk 10:25-37; Kulcsige: Lk 10:37 „Ő így felelt: Az, aki irgalmas volt hozzá. Jézus erre ezt mondta neki: Menj el, te is hasonlóképpen cselekedj!”
Megriadok, hogy hátsó szándékkal jött a Mesterhez! Ami felől tudakozódott, az a halandó ember legfontosabbik kérdése, viszont ezzel az indulattal lefokozta azt holmi eszmecsere szintjére. Az Úr Jézus ismerte gondolatait. Mégis azzal a komolysággal kérdez vissza, amely a témát megilleti.
Igehely: Lk 10:21-24; Kulcsige: Lk 10:21 „Abban az órában így ujjongott Jézus a Szentlélek által: Magasztallak, Atyám, menny és föld Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és felfedted az egyszerű embereknek. Igen, Atyám, mert így láttad jónak.”
Kiváltságos alkalom a meghitt beszélgetés. Erre, mint legkiválóbb példát, az apa és fia, meg az anya és lánya közötti békés, nyugodt dialógust emlegetik. Életkorban és tapasztalatban a felek között igen nagy a különbség.
Igehely: Lk 10:17-20; Kulcsige: Lk 10:20 „De ne annak örüljetek, hogy a lelkek engedelmeskednek nektek, inkább annak örüljetek, hogy a nevetek fel van írva a mennyben.”
Sugárzott az örömtől a diáklány, amint kilépett a vizsgáztató teremből. Társai érdeklődéssel vették volna körül, de ő gyorsan egyvalakihez lépett oda. Át is ölelte, de csak annyit sikerült mondania: „Tanár néni, nagyon köszönöm!”
Igehely: Lk 10:13-16; Kulcsige: Lk 10:15 „Te is, Kapernaum, talán az égig emelkedsz? A pokolig fogsz alászállni!”
„Galilea, Galilea, / Drága idők nagy tanúja” (Evang. karénekek 199). Azok engedetlensége fáj a legjobban, akikért a legtöbbet fáradunk. A három galileai város három engedetlen személy, akik látták az Úr Jézus csodatetteit, és hallották megtérésre hívó szavát.
Igehely: Lk 10:1-12; Kulcsige: Lk 10:3 „Menjetek el! Íme, elküldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé.”
„Hogyha küld, elmegyünk, / Hallgatunk rá, mert bízunk benne” (HH 252). Az elbeszélés a hetvenkét tanítvány kiküldéséről csak Lukácsnál fordul elő.
Igehely: Lk 9:57-62; Kulcsige: Lk 9:62 „Jézus pedig így felelt: Aki az eke szarvára teszi a kezét, és hátratekint, nem alkalmas az Isten országára.”
Követni Jézust! – ez a keresztyén élet lényege. A követni szó sok mindent magába foglal. Először is a tanítvány és a Mester közötti kapcsolatot, amelyben elfogadom az Ő akaratát, és teljesítem azt. Követni Jézust nem más, mint az Ő személyes vezetése alatt élni.
Igehely: Jn 5:31–47; Kulcsige: Jn 5:39 „Én pedig azt mondom nektek, hogy ne szálljatok szembe a gonosszal, hanem annak, aki arcul üt jobb felől, tartsd oda másik arcodat is.”
Sokféle okból olvashatjuk a Bibliát, sokféle szándékkal. Vannak, akik hagyományokhoz ragaszkodnak, és ezek betartásával visszaigazolva érzik életüket. Bárki, aki nem így él, elítélni való bűnös ember. Valahol az írástudó farizeusok is ilyenek voltak.
Lehet az elvárások miatt is Bibliát olvasni, nehogy a gyülekezetben vagy a hívő családomban kritikák célpontja legyek. Sok ,,muszájból” való bemerítésről is hallhattunk, aminek valódiságát az évek próbái rostálják majd meg.