Igehely: Zsolt 133:1–3; Kulcsige: Zsolt 133:1 „Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek!”
A 15 zarándokének között a három utolsó arról szól, hogy mi papok vagyunk (Zsolt 132), testvérek vagyunk (Zsolt 133) és szolgák vagyunk (Zsolt 134) Isten házában.
Igehely: Mk 2:23–28; Kulcsige: Mk 2:27–28 „Majd hozzátette Jézus: A szombat lett az emberért, nem az ember a szombatért; tehát az Emberfia ura a szombatnak is.”
A Tízparancsolatból kilenc meg van ismételve az Újszövetségben. Egy nincs, mégpedig a negyedik parancsolat, a szombat megtartása. A szombat az Izráel és Jahve közötti szövetség egyik jele (2Móz 31:13).
Igehely: 1Kor 10:14–33; Kulcsige: 1Kor 10:16 „Az áldás pohara, amelyet megáldunk, nem Krisztus vérével való közösségünk-e? A kenyér, amelyet megtörünk, nem Krisztus testével való közösségünk-e?”
A bűnesettől kezdve elromlott a kapcsolat az ember és Isten, és az ember és ember között. Ezt a kapcsolatot jött helyreállítani Jézus Krisztus. Billy Graham írt egy könyvet, melynek címe: Békesség Istennel (ajánlom elolvasásra!).
Igehely: 1Kor 11:23–34; Kulcsige: 1Kor 11:27 „Azért, aki méltatlanul eszi az Úr kenyerét, vagy issza az Úr poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen.”
Sajnos a korinthusi gyülekezetben helytelen gyakorlatok is voltak, amikor úrvacsoráztak. Pál apostol ezeket orvosolja ebben a levélben. Hadd vegyünk sorra néhány gyakorlati dolgot, amikor úrvacsorához készülünk:
Igehely: ApCsel 2:42–47; Kulcsige: ApCsel 2:42 „Ők pedig kitartóan részt vettek az apostoli tanításban, a közösségben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban.”
A jeruzsálemi gyülekezet kezdettől gyakorolta az úrvacsorai közösséget. Bár még a templomépület Salamon-csarnokában is összegyűltek rendszeresen, házaknál is voltak gyülekezeti alkalmak. Ezeken a házi közösségeken együtt étkeztek, együtt imádkoztak és együtt vettek úrvacsorát.
Igehely: Lk 22:14–20; Kulcsige: Lk 22:16 „Mert mondom nektek, hogy többé nem eszem ebből a páskavacsorából, amíg csak be nem teljesedik az Isten országában.”
Ez a páskavacsora más volt, mint a többi. Az Úr Jézus jelezte, hogy ez az utolsó, amelyet tanítványaival együtt elfogyaszt. A következő már az Isten országában lesz. Egy új, emlékeztető vacsorát szerzett, amely a régi páskaünnep beteljesedését tartalmazza.
Igehely: 1Thessz 1:5–10; Kulcsige: 1Thessz 1:8 „Mert tőletek terjedt tovább az Úr beszéde, de nemcsak Macedóniába és Akhájába, hanem mindenhová eljutott a ti Istenbe vetett hitetek híre. Szükségtelen is erről bármit mondanunk.”
A hírek természete a terjedés. Minden korban megvolt a hírekre a kereslet, olykor túlzásba is estek (és lehet esni ma is): „Az athéniek és a bevándorolt idegenek ugyanis egyébbel sem töltötték idejüket, mint azzal, hogy valami újdonságot mondjanak vagy halljanak” (ApCsel 17:21).