Igehely: Jn 5:17-23; Kulcsige: Jn 5:20 „Mert az Atya szereti a Fiút, és mindent megmutat neki, amit ő tesz. És ezeknél nagyobb tetteket is mutat majd neki, hogy ti csodálkozzatok.”
Jézus Krisztus munkálkodik, mivel az Atya munkálkodik.
Tehát Jézus egyenlő az Atyával.
Jézus mégsem független az Atyától.
Azt teszi, amit az Atya.
Ezért az Atya szereti a Fiút, és hatalommal ruházza fel.
Ez a hatalom feltámasztásra és ítélethozatalra van. Nagyjából így összegezném a kijelölt igeversek gondolatmenetét. Amint másoknak, úgy nekem is feltűnt a Filippi 2-vel való hasonlósága. Jézus egyenlő az Atyával, de ez nem jelenti azt, hogy önkényesen cselekszik. Sőt! Jézus semmit sem cselekszik az Atya akarata nélkül. Jézus, bár egyenlő az Atyával, mégis alárendeli magát neki. Nem tekinti helyzetét „zsákmánynak”, hanem lehetőségnek az engedelmességre. Épp ezért az Atya felmagasztalja Őt, és neki ad minden hatalmat. A Fiú kezében van az ítélet és a kegyelem. Ő hoz ítéletet, és ad új életet. Ő az, aki feltámadt, és feltámaszt másokat.
Felvetődik a kérdés, hogy milyen gyakorlati alkalmazása van ezeknek az igazságoknak? Elsősorban az fogalmazódott meg bennem, hogy vajon milyen a lelkületem, amikor valamilyen formában „hatalom” van a kezemben? Mint férj (tehát a család vezetője), milyen lelkülettel vezetem a családomat? Mint pásztor (egy gyülekezet vezetője), milyen lelkülettel vezetem a gyülekezetet? Jézus a hatalmat nem magához ragadta, nem cselekedett a saját javára, hanem mindenét az Atya kezébe tette, és a népe javát kereste mindhalálig. De ugyanígy fel lehet tenni a kérdést, hogy mit teszünk bármilyen olyan helyzetben, ahol „hatalom” kerül a kezünkbe? Robert G. Ingersoll mondta a következőt: „Ha teljesen meg szeretnéd ismerni egy ember jellemét, adj neki hatalmat. Mindenki szembe tud nézni a nehézséggel. De csak egy nemes ember tud szembenézni a sikerrel.”
Kívánom, hogy ha hatalmat, sikert kapunk, bárcsak látszódna meg bennünk az a Nemes Ember, aki hit által él bennünk!
Moroz Tamás
Imaáhítat: Imádkozzunk elöljáróinkért, hogy Krisztus példáját követve állhatatosak és hűek legyenek a rájuk bízott szolgálatban! – Zsid 4:15
Bibliaóra: Kinyilatkoztatott evangélium – Gal 1:1-24 (Gal 1:11-12)
A helyes istentisztelet előkészítése
Igehely: 1Krón 15:1-4, 11-16, 25-28; Kulcsige: 1Krón 15:2 „Akkor mondta ezt Dávid: Nem szabad másnak hordoznia az Isten ládáját, csak a lévitáknak, mert őket választotta ki az Úr, hogy állandóan hordozzák és gondozzák az Úr ládáját.”
A kudarc is lehet Isten eszköze, ami által a gyermekeit formálni akarja. Van, amikor azért nem sikerül a hívő ember terve, hogy így meggátolja őt Isten abban, hogy bűnt tegyen, vagy épp valamilyen kárt okozzon mások, vagy maga számára. Néha a sikertelenség, csalódás által Isten arra akarja rávezetni a hívőt, hogy feladjon egy olyan dolgot, ami számára fontosabb lett, mint mennyei Atyja. Helyre akarja állítani az igaz imádatot egy olyan helyzetben, amikor a Teremtő helyét átveszi valami földi dolog. Máskor arra neveli, hogy valamilyen bűnt feladjon, és ne éljen tovább abban.
Azonban ez a történet arra is rámutat, hogy a kudarc nemcsak azt jelentheti, hogy az, amit teszek, helytelen, hanem azt is, hogy bár az irány jó, de a módszer vagy a cél, indíték, motiváció nem megfelelő. Talán a lelkület sem kedves Isten előtt, mert nem az Ő dicsőségét keresem, hanem a magamét.
De a kudarc egyszerűen azt is taníthatja, hogy ha a cél helyes, az még nem jelenti azt, hogy problémáktól mentes lesz az út. Ha először nem járunk sikerrel, le kell vonni a tanulságot, ki kell javítani a hibákat, Isten elé kell állni, hogy megvizsgáljon, helyreállítson, és neki kell fogni újra. Ha rá figyelünk, Ő segít tanulni az eredménytelenségből, kudarcból, csődhelyzetből. Rávezet a helyes útra, megoldásra.
Úgy gondolom, hogy van néhány kérdés, amit fel kell tennünk magunknak a kudarc esetén: Helyes volt-e az, amit tenni próbáltam? Az én hibám, bűnöm, figyelmetlenségem miatt következett be a kudarc? Helyes volt a módszer, indulat vagy lelkület, amivel tettem? Ha nem volt helyes valami, akkor mit tehetek másként, hogy az eredmény megváltozzon?
Moroz Tamás
