Igehely: Dán 8:15-27; Kulcsige: Dán 8:16 „És emberi hangot hallottam az Úlaj felől, amely így kiáltott: Gábriel, magyarázd meg neki ezt a látványt!”
Dániel hívő élete során rendkívüli látomásokat és kijelentéseket kapott Istentől. Csodálatos élmények lehettek ezek. Ám mindez egy egyszerű gyakorlati lépéssel kezdődött: eltökélte szívében, hogy tisztán megőrzi magát az Úr számára. Akinek van, annak adatik; az Úr még több kegyelmet adott neki. Ím, a látomás magyarázatát is megadja. A lelki fogékonyság, Igéje iránti komolyság is a Szentlélek munkája. Isten azért fedi fel szolgája előtt a jövő eseményeit, hogy népe az újabb próbatételekre felkészülhessen. A hetvenéves fogság bár véget ér, de nem aranykorszak fogja azt felváltani. Mintha Jézus szavait hallanánk: „E világon nyomorúságotok lesz, de bízzatok, én meggyőztem a világot!” Adjunk hálát az Úrnak, hogy ma is az Ő kezében vannak a jövő eseményei, hatalmasságai. S minket bármi érjen is, az Ő karjából semmi sem ragadhat ki. „Jámborok útján nincs kényelem, Oly sok rajt a göröngy, a tövis! Bár az út keskeny és meredek, Mégis jó, mert az életre visz.” (HH 336.)
Hogy fogadod az Úr kijelentéseit? Igaz istenfélelemmel? Így végzed a hétköznapi dolgaidat is?
Borzási Sandor
Ne nyomorgassátok az özvegyet!
Igehely: 2Móz 22:21-23; Kulcsige: 2Móz 22:21 „Ne nyomorgassátok az özvegyeket és árvákat!”
Az Úr Jézus mindig az elesettek, gyengék és elhagyottak pártjára állt. Minket is arra tanít, hogy ne feledkezzünk meg róluk. Talán nem nyomorgatjuk őket, de ha közönyösen bánunk velük, „kikerüljük őket”, a szükségben nem segítünk rajtuk, az Úr szerint máris vétkesek vagyunk! „Tiszta és szeplő nélkül való istentisztelet az Isten és az Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket az ő nyomorúságukban, és szeplő nélkül megtartani magunkat e világtól.” „Tanuljatok jót tenni; törekedjetek igazságra, vezessétek jóra az erőszakoskodót, pártoljátok az árvák és özvegyek ügyét!” „Nyisd meg a te szádat a mellett, a ki néma..., ítélj igazságot; forgasd ügyét a szegénynek és a szűkölködőnek!” (Jak 1:27; Ézs 1:17; Péld 31:8-9).
„Azért roskadnak mások vállai, / hogy terhüket te segítsd hordani. / Az irgalmat kínok fakasztják, / s mélység felett van csak magasság. / Ha más gyötrődik, vérzik, szenved, / azért van, hogy te megmutathasd: / mennyi szeretet van benned. / Megmutattad-e néha legalább?” (Bódás János)
Borzási Sandor
Új hozzászólás